Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

178 VI. Szerződésszegés és felelősség meg nem felelő teljesítés elfogadása nem jelent lemondást a szerződésszegésből folyó jogokról". A teljesítési határidő után pedig a közös megegyezéssel történő szerződésmódosítás egyébként sem mentesít a szerződésszegés következményei alól (R 22. § (2) bekezdés). Minthogy az árszabályozásról szóló rendelet hivatkozott előírása értelmében a kifejezetten rögzített hatósági ártól a felek nem térhetnek el, a megrendelő a szükségtelenül drágább termék ilyen hatósági árát köteles megfizetni. A szerződésben kikötött eltérő drágább termék szállítása azonban szerződésszegést jelent, aminek az R 48. § (1) bekezdése értelmében kötbér- és kártérítési felelősség a következménye. A 49. § (1) bekezdése értelmében szükségtelenül drágább termék esetében a kötbér az árkülönbözet után jár. Az árkülönbözet alapján számított 5%-os kötbér sok esetben nem fedezi a megrendelőnél az említett szerződésszegés miatt bekövetkezett vagyoni hátrány összegét, éppen ezért a megrendelő a kötbér összegét meghaladó kárát kártérítési igény útján is átháríthatja a szerződést megszegő szállítóra. Ilyen igény esetén természetesen a kártérítésre vonatkozó szabályok értelmében nemcsak a kár összegét, hanem azt is vizsgálni kell, hogy volt-e lehetősége a megrendelőnek a jobb minőség folytán saját vevőjétől magasabb árat elérni. A gyakorlati tapasztalatok szerint egyébként az ilyen lehetőség ritka, mert a megrendelő vevői sem juthatnak a saját szerződésük feltételeinél hátrányosabb helyzetbe. Megjegyzendő még, hogy mind a kötbér, mind a kártérítési igény iránti ügyekben a vétkesség kérdése az erre vonatkozó általános szabályok szerint vizsgálandó. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 304. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 200. § (1) bek., 277. § (1) bek., 318. §, 339. § (l)bek., 340. §, az R 22. §, 48. § (1) bek., 49. § (1) és (2) bek. c) pont, 59. § (2) bekezdésében foglaltakkal. 22. sz. elvi határozat A vállalat a rendelkezése és kezelése alatt álló vagyonon kívül keletkezett népgazdasági kár megtérítését keresettel nem érvényesítheti. A szerződésszegés, mint jogellenes magatartás általában nemcsak a másik szerződő fél, hanem a népgazdaság érdekeit is sérti, s gyakran áll elő olyan helyzet, hogy az anyagi hátrányok kifejezetten csak népgazdasági szinten mutathatók ki, mert a jogosultnak a saját érdekkörében sikerült a kárt elhárítania. Különösen export célját szolgáló szerződések nemteljesítése esetén nyilvánvaló, hogy a várt devizabevétel elmaradása általában vagyoni kárt okoz a népgazdaságnak. Az ilyen kárt nem lehet azon az úton jóvátenni, hogy az egyik állami vállalat a másik részére bizonyos forintösszeget megfizet. A kártérítés célja ugyanis a károsult vagyonállagában bekövetkezett tényleges csökkenéssel vagy várható szaporulat elmaradásával jelentkezett hátrány megszüntetése. A népgazdaság egészét érintő és pl. a külkereske-