Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

VI. Szerződésszegés és felelősség 179 delmi vállalat, mint önálló gazdálkodó egység tevékenységén kívül eső kár megtérítése iránti kereseti követelés megítélése erre alkalmatlan. A devizaszaporulat elmaradásában jelentkező kár akkor is változatlanul fennmaradna, ha az iparvállalat a külkereskedelmi vállalatnak bizonyos forintösszeget fizetne. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 525. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 170. §, 171. § (1) bek., 198. §, 277. § (1) bek., 198. §, 283. § (1) bek., 318. §, 339. § (1) bek., 340. § (1) bek., 358. § (1) bek., 409. § (1) bek., az R 27. § (1) bek., 48. § (1) bek., 67. §-ában foglaltakkal. 23. sz. elvi határozat A nem szerződésszerű teljesítés miatt keletkezett átvételi többletköltséget a szállító kártérítésként megfizetni köteles. A Ptk. 283. §-ának (2) bekezdése szerint az átvétellel járó költségek a jogosultat terhelik. E szabálynak a Ptk. 318. §-ában és 339. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal való egybevetése alapján nyilvánvaló, hogy a megrendelőt csak szerződésszerű teljesítés esetében terhelik az átvétel költségei, ha azonban a nem szerződésszerű teljesítés miatt az átvételnél többletköltség merül fel, úgy azt a szállító vállalat a szerződésszegés miatt bekövetkezett kárként köteles megtéríteni. Ez alól nem kivétel az az eset sem, amelyben a szállító a biztonsági hányad keretében termelt árudarabokkal pótolja a nem szerződésszerű minőségű termék átvételének visszautasítása miatt kiesett mennyiséget, mert a biztonsági hányad csupán azt a célt szolgálja, hogy a szállító abban az esetben is teljesíthesse szerződését, ha a gyártás során a termékmenynyiség egy része selejtessé válik. Két olyan eset van azonban, amelyben a megrendelő nem jogosult áthárítani a többletvizsgálat kiadásait: a) ha a megrendelő javára válogatási jogot kötnek ki, mert ebben az esetben kizárólag tőle függ, hogy milyen mennyiségű termék minőségét vizsgálja meg, tehát a szállító részéről károsító elem egyáltalában nincsen; és b) ha a szállító és a megrendelő a minőségi megvizsgálást közösen végzik, mert ebben az esetben a két megvizsgálás helyileg és időbelileg nem különül el egymástól és már annak megállapítása is nehézségbe ütköznék, hogy a megrendelő által nem megfelelőnek talált árudarabokat a szállító teljesítésként egyáltalán felajánlotta-e. Ilyen esetben lehetséges ugyan, hogy károsító elem található, de ez a körülmény a megrendelő által érvényesíteni kívánt joggal arányban nem álló bizonyítást igényel. Ilyen körülmények között a két utóbbi esetben az állapítható meg, hogy többletvizsgálat tulajdonképpen nem történt, tehát többletköltség sem merülhetett fel. 12'