Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

VI. Szerződésszegés és felelősség L Kártérítés és kötbérfelelősség alapjai 21. sz. elvi határozat A megrendelő szükségtelenül drágább áru átvétele esetében köteles annak hatósági árát megfizetni. Ez a kötelezettség nem érinti a megrendelőnek azt a jogát, hogy a szerződésben megállapított feltételektől eltérő áru átvétele miatt a szállítóval szemben kártérítési igénnyel lépjen fel. A szállítási szerződés általában a felek megállapodásával jön létre (R 6. §-a), s ez vonatkozik az ellenszolgáltatásban való megállapodásra is [R 18. § (2) bekezdése]. Az árszabályozásról szóló 56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében azonban a felek csak külön meghatározott esetekben térhetnek el a kifejezetten rögzített (ún. fix) hatósági ártól. Előfordul, hogy a szállító a szerződésben meghatározott minőségű termék helyett olyan jobb minőségű terméket szállít, amelynek fix hatósági ára van, s ez magasabb a szerződés szerinti minőségű termék áránál. Felmerül a kérdés, hogy ez esetben a szerződésben meghatározott, vagy pedig a fix hatósági árat kell-e a megrendelőnek megfizetnie. Először azt a kérdést kell megvizsgálni, hogy a megrendelő a jobb minőségű, de az ő szempontjából szükségtelenül drágább terméket köteles-e átvenni. Az R 18. § (2) bekezdése szerint mind a szolgáltatás minősége, mind pedig az ellenszolgáltatás a szerződés lényeges feltételei közé tartozik. A Ptk. 239. § (1) bekezdése, illetve az R 22. § (1) bekezdése értelmében a szerződés tartalmát a felek közös megegyezéssel módosíthatják. Egyoldalú módosításra tehát lehetőség nincs, s ebből következik, hogy a kikötött minőségtől eltérő és drágább termék átvételére a megrendelő nem kötelezhető. Lehetősége van azonban a megrendelőnek arra, hogy a szükségtelenül drágább árut átvegye. Ehhez különösen akkor fűződhetik érdeke, ha a szükséges időre sem a szállítótól, sem egyéb forrásból nem tudja beszerezni a kikötött minőségű terméket. A termék átvétele önmagában nem jelent olyan értelmű ráutaló magatartást, hogy a megrendelő a szerződés módosításához hozzájárult. Ez következik az R 59. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésből is, amely szerint: „A szerződésnek 12 A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata