Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

ÍV. A szerződés módosítása 125 A kérdés tehát közelebbről az, hogy ebben a vonatkozásban alkalmazható-e az az elv, amely a vállalkozási szerződésre vonatkozó jogszabályban kifejezésre jut. E kérdésre a szerződéskötési kötelezettség céljának és a két szerződéstípus jellegének vizsgálata adja meg a választ. A szerződéskötési kötelezettségre vonatkozó tételes rendelkezések a piaci egyensúlyhiányból eredő egyes hátrányok kiküszöbölését, illetve csökkentését, valamint más alapvető népgazdasági érdekek védelmét célozzák. Az ilyen jellegű preferenciák céljukat általában akkor tölthetik be, ha a szerződések szerepének betöltéséig fennállnak. Ez az értelmezés felel meg mindkét fél érdekének is, mert így a megkötöttségek (pacta sunt servanda) az adott lehetőségek és a felek érdekei szerint alakíthatók. Éppen ezért a szerződéskötési kötelezettség szempontjából nem lehet különbséget tenni a vállalkozási és szállítási szerződés között. Így a tervszerződések körének egészére vonatkozik az a tétel, hogy ha a szerződéskötési kötelezettség a szerződés létrejöttekor fennállott, a szerződés teljes létszakasza alatt keletkező szerződési vitában a gazdasági döntőbizottság külön alávetés hiányában is eljárhat. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1969. évf. 3. sz. 104. oldalon 39. sz. elvi határozatként. b) Vö. a Ptk. 198. §. 200. § (1) bek., 207. § (1) bek., 239. § (1) bek., 241. §, 398. § (2) bek., 403. §, 409. § (1) bek., az R 24. §, a VR 34. §-ában foglaltakkal. 16. sz. elvi határozat I. A szállítási szerződés módosítására a „hallgatás = beleegyezés" vélelme a szerződéskötési kötelezettség körében sem vonatkozik. II. A szállítási szerződést ráutaló magatartással is lehet módosítani. I. A Ptk. 239. § (1) bekezdése szerint ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy jogcímét (módosító szerződés). A Ptk. 240. § (1) bekezdése szerint a szerződést egyezséggel is lehet módosítani, mely esetben a szerződés módosítása szintén a felek közös megegyezésével történik. Minthogy a módosító szerződés is szerződés, illetőleg a szerződés módosításához a felek közös megegyezése szükséges, e közös megegyezés, illetőleg a módosító szerződés kötésére és létrejöttére nézve a szerződés kötésére és létrejöttére vonatkozó szabályokat kell megfelelően irányadónak tekinteni. A Ptk. 216. § (2) bekezdése a szerződés megkötésének egyik általános szabályaként mondja ki, hogy a nyilatkozattétel elmulasztása — ha az nem ráutaló magatartás — csak akkor minősül elfogadásnak, ha ezt a jogszabály rendeli, vagy a felek ebben megállapodtak. A hallgatás tehát főszabályként sem a szerződés megkötésénél, sem pedig a szerződés módosításánál nem minősül elfogadásnak. Az R 12. és 13. §-a azonban a szállítási szerződések tekintetében a szer-