Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

126 IV. A szerződés módosítása ződéskötési kötelezettség körében a fenti főszabály alól kivételt tesz, az ott meghatározott esetekben a szállítási szerződés megkötésénél a fél hallgatását elfogadásnak minősíti. Az R-nek a szállítási szerződés módosításáról és megszűnéséről szóló IV. fejezete ugyanilyen kivételező szabályt nem tartalmaz, a 22. § (1) bekezdése csupán megismétli a Ptk-ban foglalt főszabályt, miszerint a felek a szerződést közös megegyezéssel módosíthatják. Következésképpen a szállítási szerződés módosításánál a fent említett főszabály az irányadó, azaz a hallgatás a szerződéskötési kötelezettség körében sem minősül elfogadásnak. II. Az előbbiek szerint a szállítási szerződés módosítására vonatkozó közös megegyezésre a szerződés kötésének és létrejöttének általános szabályait kell irányadónak tekinteni. A Ptk. 216. § (1) bekezdése szerint a szerződési akaratot ráutaló magatartással is ki lehet fejezni. így a szállítási szerződés is létrejöhet ráutaló magatartás útján. Következésképpen annak sincs akadálya, hogy a szállítási szerződést módosítani is lehessen ráutaló magatartással. E tekintetben természetesen lényegében ugyanazok a szempontok irányadók, amelyek a szállítási szerződés ráutaló magatartás útján történő létrejötte vonatkozásában is érvényesülnek (510. sorszámú állásfoglalás). JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 264. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 216. §, 239. § (1) bek., 240. § (1) bek., az R 12. § (2) bek., 13. § (3) bek., 22. § (1) bekezdésében foglaltakkal. 529. sz. állásfoglalás A gazdasági döntőbizottság szocialista szervezetek szerződéseit a Ptk. 241. §-ának feltételei mellett abban az esetben is módosíthatja, ha a szerződés megkötése nem kötelező és a felek nem vetették magukat alá a döntőbizottság eljárásának. A Ptk. 241. §-a szerint: ,,A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti". A Ptk. 403. §-ának (3) bekezdése korábbi szövege szerint: „A döntőbizottság ... a terv és a jogszabályokban megállapított hatáskörének keretei között a népgazdaság érdekében bármely tervszerződést módosíthat, megszüntethet vagy felbonthat". A Ptk. 241. §-ában megadott szerződésmódosítási felhatalmazás a központi utasításokon és tervlebontáson alapuló általánosan kötelező tervszerződéskötési rendszer idején is megillette a gazdasági döntőbizottságot, gyakorlati alkalmazására azonban a tervszerződések körében a Ptk. hivatkozott 403. §-ában biztosított speciális felhatalmazás folytán nem került sor. Az új gazdaságirányítási rendszer elveinek megfelelően az R 6. §-a a szerződéskötési szabadságot tette általánossá és a kötelező szerződéskötést a jogszabály csak kivételes jelleggel, szűk körben tartotta fenn.