Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

120 III. A szerződés érvénytelensége 3. Az érvénytelenség következményei 14. sz. elvi határozat I. A tervszerződés semmissége orvosolható. Ha a semmisség oka utóbb elenyészik, a szerződés visszaható hatállyal érvényessé válik. II. Nem támasztható igény az érvényessé váló tervszerződésnek abból a kikötéséből, amely eredetileg a semmisség okát képezte. I. Annak következtében, hogy a szerződések tartalmát a felek a jogszabályok keretei között szabadon állapítják meg, nyilvánvaló, hogy a szerződéskötés által a szükséglet kielégítését, illetőleg törvényes érdekeinek megvalósulását keresik. A szerződések tartalma azonban nem kerülhet ellentétbe a társadalmi érdekekkel, mert a jog determináltsága szerint ehhez már joghatás nem fűződhet. Ennek megfelelően alakultak a tervszerződések körében is az érvénytelenségre, illetőleg semmisségre vonatkozó szabályok. A polgári jog szabályai szerint a semmis jogügylet érvénytelen és semmisségének megállapítása végett nem kell külön megtámadni [Ptk. 234. § (1) bek.]. A semmisség, akárcsak az érvénytelenség, általában a szerződés megkötésének időpontjától kezdődően hat, tehát ha a semmisség orvoslását a jogszabály tiltaná, vagy a joggyakorlat mellőzné, a semmisségi ok megszűntével a felek által célzott joghatás már csak új szerződés kötésével és csak ettől kezdődően volna elérhető. A polgári jog azonban ismeri az orvosolható semmisséget is. Ebben az esetben az egyébként semmis jognyilatkozat a semmisséget okozó körülmények elenyésztével a megkötésre visszahatóan érvényessé válik. Abban az esetben, ha maga a jogszabály nem mondja ki, hogy a semmisség orvosolható-e vagy nem, illetőleg ennek csupán a lehetőségét teremti meg, az általános jogi és gazdasági elvek figyelembevételével lehet és kell e kérdésben állást foglalni. A szocialista bővített újratermelési folyamat szerződések széles körű felhasználása útján bonyolódik le. Ezért a népgazdaságnak érdeke fűződik ahhoz, hogy a semmis megállapodások hibáit — ha erre lehetőség van — orvosolják és ezzel a szerződés minden további jogi ténykedés nélkül érvényessé váljék. Abban az időpontban, amikor a korábban megkötött szerződés semmisségét okozó körülmények elenyésznek, a szerződésben kikötött szolgáltatás mindkét szerződő fél érdekeinek és szükségleteinek, illetőleg a jogszabálynak már megfelel. Ha tehát ekkor a felek között nincs érvényes tervszerződés, annak megkötése nem csupán megengedett, hanem gazdaságilag szükséges, adott esetben pedig kötelező is. Ebből következik, hogy ha a korábban megkötött szerződés semmissége orvosolhatatlannak minősülne, a felek új szerződés kötésére kényszerülnének. Ez az álláspont arra vezetne, hogy a semmisséget előidéző ok megszün-