Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

III. A szerződés érvénytelensége 121 tétől a tervszerződés megkötéséig értékes idő múlna el kihasználatlanul anélkül, hogy a semmis szerződés alapján esetleg már megkezdett termelést vagy a szolgáltatás teljesítését a felek folytatnák, illetőleg, hogy a már meghatározott kötelezettségek teljesítését nyomban megkezdenék. További hátrányt jelentene, hogy azt a tevékenységet, amelyet a felek a korábbi semmis szerződés teljesítése érdekében kifejtettek, szerződésen kívüli tevékenységnek kellene tekinteni, amelyhez nem fűzhetők a szerződéskötéssel szándékolt jogi és gazdasági következmények. Olyan álláspont tehát, amely szerint tervszerződés semmissége orvosolhatatlan, a kifejtett indokokra tekintettel ellentétes lenne a népgazdaság érdekével, ezért helyesnek azt az álláspontot kell tekinteni, amely szerint a semmisség okának elenyészte a szerződés semmisségét visszamenő hatállyal orvosolja. Mindezek természetesen vonatkoznak arra az esetre is, ha a szerződés azért volt semmis, mert az lehetetlen szolgáltatásra irányult [Ptk. 226. § (2) bek.], de a lehetetlenség utólag megszűnt. A fentiekből következik, hogy a feleknek a szerződés semmisségének ideje alatti tevékenységét az érvényessé vált szerződés alapján végzettnek kell tekinteni és ehhez a tevékenységhez, valamint a szerződésben kikötött kötelezettségek nemteljesítéséhez ugyanazokat a következményeket kell fűzni, mint az eredetileg érvényesen létrejött szerződéshez. A szerződés időleges semmissége a szerződésszerű kötelezettségek teljesítésében zavart okozhat, ezért kívánatos, hogy szükség esetén a felek a szerződés hatályossá válásáig még le nem járt határidőket a jogszabály korlátai között módosítsák, a semmisség ideje alatt eredménytelenül lejárt határidők helyett pedig póthatáridőben állapodjanak meg. II. A fent említett az az elv, hogy a szerződés semmisségének ideje alatt bekövetkezett szerződésszegésekhez orvosolt semmisség esetén ugyanolyan jogkövetkezmények fűződnek, mint az eredetileg érvényesen megkötött szerződésekhez, természetesen nem vonatkozik arra a kötelezettségre, amely a szerződés semmisségét idézte elő amiatt, hogy jogszabályba ütközött. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a semmisség okát éppen az eredetileg semmis kikötés feloldása szüntette meg. Ennek megfelelően a semmisséget okozó feltételhez kötbérkövetkezményt sem lehet fűzni. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 263. és 618. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 200. § (2) bek., 226. § (2) bek., 234. § (1) bek., 238. §-ában foglaltakkal. 528. sz. állásfoglalás Érvénytelenség esetén, ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a gazdasági döntőbizottság is jogosult a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítani. A szerződés hatályossá nyilvánítása nem jelenti az érvénytelenség orvoslását, de az addig történt teljesítéssel kapcsolatos szavatossági igények a határozathozatal utáni időpontban is érvényesíthetők.