Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

ííí. A szerződés érvénytelensége 113 1034. sz. jogeset A tervszerződés érvényessége is megtámadható az általános szabályok szerint. Felperes értékesítő vállalatnak külföldről beszerzett, meghatározott típusú traktorokhoz pótalkatrészekre volt szüksége. Alperes a felperes rendelkezésére bocsátotta a külföldi eladó által készített katalógust, amely a kérdéses traktorokhoz meghatározott rajzszámú hátsó kerékagyat írt elő. A felek között ezekre a pótalkatrészekre jött létre szállítási szerződés és az alperes import útján ezeket le is szállította. A felhasználók kifogásai folytán felperes június 30-án sürgős közlést kért arra nézve, hogy a katalógus alapján megrendelt kerékagyak a szóban levő traktorokhoz megfelelőek-e, s a felpereshez szeptember 7-én érkezett levelében az alperes a külföldi szállító tájékoztatása alapján közölte, hogy a katalógusban szereplő hátsó kerékagyak a traktorokhoz nem megfelelőek; a rendeltetésszerű használatra más rajzszámú hátsó kerékagyak szükségesek. A felperes a kerékagyak kicserélését kérte. A felek között e tárgyban hosszas levelezés és tárgyalás folyt, az alperes azonban végül is megtagadta a kicserélést és a felperes ennek folytán a következő év július 31-én előterjesztette keresetét. Ebben az alperest az alkatrészek kicserélésére vagy kártérítésre kérte kötelezni. A gazdasági döntőbizottság a keresetnek részben helyt adott és az alperest meghatározott összeg megfizetésére kötelezte, az ezt meghaladó keresetet pedig elévülés okából elutasította. A határozat felperes igényét kártérítési követelésként bírálta el, s mivel álláspontja szerint a felperes követelése részben már a június 30-án közölt kifogás előtt esedékessé vált, az egy évet meghaladó időben érvényesített követelése elévült. A felperes jogorvoslati kérelmében az alaphatározat elutasító rendelkezésének megsemmisítését, s az alperesnek a kereset értelmében való marasztalását kérte. Hangsúlyozta, hogy a termékek különbözőségéről, vagyis arról, hogy a leszállított termék a felhasználási célra nem megfelelő, csak szeptember 7-én győződött meg. következésképpen kereseti igénye nem évült el. A tényállás alapján megállapítható, hogy az alperes nem követett el szerződésszegést, mert a megkötött szállítási szerződésnek megfelelően szállította le a megrendelt rajzszámú alkatrészeket. A felperes tehát jogellenességre alapított kártérítést nem követelhetett, hanem ehelyett tévedés címén a szerződés megtámadására nyílott joga. A felperes ugyan kicserélést és kártérítést igényelt, tehát szavatossági és kártérítési igényt érvényesített, a gazdasági döntőbizottságnak azonban ennek ellenére a döntőbizottsági eljárásról szóló jogszabály értelmében gondoskodnia kellett volna arról, hogy a felek az eljárás során jogaikat helyesen gyakorolják. Erre az adott esetben annál is inkább szükség lett volna, mert a felperes szándéka, a kereseti előadásból megállapíthatóan, a tévesen kötött jogügylet alapján keletkezett helyzet repa8 A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata