Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

112 III. A szerződés érvénytelensége JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1968. évf. 1. sz. 33. old. 1250. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 234. § (1) bek., 237. §, 238. §, az ER 4. § (2) bek., 6. § (1) bek. c) pontjában foglaltakkal. 527. sz. állásfoglalás A különleges körülmények miatt keletkező többletköltségek csak megállapodás alapján, illetve az erre vonatkozó szerződési kikötés módosítása esetén számíthatók fel. Egyébként ilyen esetben a szerződés a Ptk. 210. §-ában foglalt feltételek mellett megtámadható. Az 1968. január 1. utáni építőipari elszámolásokkal kapcsolatban többször felmerült az a kérdés, hogy felszámíthatja-e a kivitelező — megállapodás hiányában — a 44/1967. (ÁT 1968. 1.) ÉVM—ÁH számú utasítás 14. § (1) bekezdése alapján a különleges körülmények miatt keletkező többletköltségeit — tételes elszámolás vagy pótlék formájában — vagy sem. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés a többletköltségek tételes vagy pótlék alapján történő elszámolását a felek megállapodásától teszi függővé. Ebből következik, hogy a kivitelező a különleges körülmények miatt keletkező többletköltségeket megállapodás hiányában nem jogosult felszámítani. Az esetben, ha a kivitelező a szerződéskötés során nem mérte fel kellőképpen a különleges körülmények miatt keletkező többletköltségeit és emiatt vagy egylátalán nem, vagy csak csökkentett mértékben kötötte ki a szerződésben a többletköltségek felszámításának lehetőségét, módjában áll, hogy a már megkötött építési szerződés megfelelő módosítását kezdeményezze. Előfordulhat azonban olyan eset is, hogy a szerződő felek bármelyike a szerződéskötést követően megállapítja, hogy a kivitelező által készített számítás, amely a kivitelező által el nem hárítható többletköltségek elszámolásának alapját képezi, téves. A Ptk. 210. §-ának (1) bekezdése szerint aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozza vagy felismerhette volna, ugyanezen szakasz (3) bekezdése pedig megengedi, hogy ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadja. Így ezekben az esetekben [s a gyakorlatilag itt számba nem jövő (4) bekezdésben szabályozott esetben is] mind a kivitelező, mind a beruházó a Ptk. 236. § (1) bekezdésének megfelelően a megállapodást a gazdasági döntőbizottság előtt megtámadhatja. JEGYZET: Eredetileg közölve a D 1968. évf. 11. sz. 438. old.