Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

100 II. A szerződés tárgya és tartalma között szerződésszegést nem követett el, a szerződés tartalmának megfelelő árut szállított, s így árengedmény adására ez okból sem kötelezhető. A fentiek alátámasztására még az alábbiakra szükséges rámutatni. Az exportszállítási alapfeltételek 45. §-a szabályozza, hogy a megrendelő külkereskedelmi vállalat és a külföldi vevő között létrejött szerződés egyes kikötéseit hogyan lehet a belföldi szerződés tartalmává tenni. Ez irányadó a fentiekben megjelölt különleges vizsgálati módszerre is. Meg kell jegyezni, hogy az exportszállítási alapfeltételek 80. §-a szerint azt, hogy a külföldi vevő mikor és hogyan tartozik a termék minőségét megvizsgálni, a megrendelő és a külföldi vevő közötti szerződés kedvezőbb kikötése hiányában a külföldi ügyletre irányadó jogszabály, nemzetközi szabvány, illetőleg a külföldi átvétel helyén fennálló szakmai szokás alapján kell elbírálni. Ez azonban — helyes értelmezés szerint — a technikai jellegű megvizsgálásra és nem a minőségi kikötések fennállásának megállapítására vonatkozik. A határozatban kifejezésre jutott álláspont helyessége következik az exportszállítási alapfeltételeknek már hivatkozott 45. §-án kívül a 28. § c) pontjából, valamint a minőség meghatározását szabályozó 31. §-ából is. A 28. § c) pontja szerint a szerződésnek tartalmaznia kell a minőségi megvizsgálás módozatait is, amiből szükségszerűen következik az esetleges külföldi vizsgálati módszer közlése. A 31. § pedig lehetővé teszi, hogy a felek a minőséget külföldi szabványra, a nemzetközi forgalomban elfogadott szokványra, minőségi vagy minősítési megjelölésre hivatkozással állapítsák meg. A megállapodás feltételezi azok ismeretét, illetőleg az ellentétes esetre gondolva a 31. § azt az előírást tartalmazza, hogy a szállító kívánságára a megrendelő köteles vele a külföldi szabvány vagy szokvány jellemzőit közölni. Ez egyébként a felek együttműködésének elvéből, a szocialista szervezetektől elvárható gondosságból is következik. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 124. sorsz. alatt. b) Vö. az R 4. §, 5. §, 19. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakkal. 1028. sz. jogeset Izotópvizsgálat kikötése és alkalmazása szállítási szerződések körében. A felek között — szerződésköteles termék szállítása tekintetében — előbb szerződéskötési vita keletkezett, amelyben a megrendelő arra kérte a szállítót kötelezni, hogy átadás előtt a szerződés tárgyát képező termék minőségét izotópvizsgálat útján is ellenőrizze. A gazdasági döntőbizottság a szállítót nem kötelezte izotópvizsgálatra. Utóbb a megrendelő a szállító által szolgáltatott terméket saját laboratóriumában izotópvizsgálat alá vette és minőségi hibát állapított meg, ennek alapján a szállítót minőségi kötbér megfizetésére kérte kötelezni. A szállító a kereset elutasítását kérte, mert az izotópvizsgálat nem volt a szerződésben kikötve-