Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

tárgyalásán történt, a dolgozónak lehetőséget kell adni arra, hogy a nyilatkozatra az észrevételeit megtegye. A dolgozó nyilatkozatának megtételére — kérelmére — a tárgyalást rövid határidőre el kell halasztani. Az írásbeliséget előíró szabályok megsértésével közölt felmondás az Mt. 29. §-a értelmében érvénytelen. MK 88. szám (Hatályon kívül helyezte az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalás.) MK 89. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) I. Fegyelmi büntetésként történő áthelyezés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az általa hozott fegyelmi határozatban köteles megjelölni a fegyelmi eljárás alá vont dolgozó új munkakörét. Ezen túlmenően a fegyelmi határozatban — az Mt. V. 19. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával —• meg kell jelölni a dolgozó új munkahelyét és az áthelyezés időpontját is. Az új munkabér meghatározása ugyancsak célszerű, mert ellenkező esetben a fegyelmi határozat ilyen természetű rendelkezésének hiánya is alapul szolgálhat a felek közötti munkaügyi vitára. II. Abban az esetben, ha kérelem vagy kereset folytán a munkaügyi döntőbizottság, a szolgálati felettes, illetőleg a munkaügyi bíróság a munkáltató által kiszabott legsúlyosabb fegyelmi büntetést, az elbocsátást enyhíti, s helyette áthelyezést szab ki. szintén az I. pontban foglaltak szerint kell eljárnia. A munkaügyi vitát eldöntő szerveknek a dolgozó új munkakörének, munkahelyének, az áthelyezés időpontjának meghatározása előtt részletesen tájékozódniuk kell a munkáltatónál az áthelyezés feltételeinek meglétéről. A fegyelmi úton történő áthelyezéssel kapcsolatban a Munka Törvénykönyvének a fegyelmi felelősségről szóló fejezete a következő szabályokat tartalmazza: A munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegő dolgozót többek között fegyelmi büntetésként át lehet helyezni más munkakörbe [Mt. 55. § (1) bekezdés e) pontja]. A fegyelmi áthelyezés mind határozott, mind pedig határozatlan időre szólhat [Mt. V. 72. § (1) bekezdés]. A dolgozót lehetőleg olyan munkakörbe kell áthelyezni, amelyben szaktudását és szakmai tapasztalatait hasznosíthatja [Mt. V. 72. § (3) bekezdés]. Az Mt. és az Mt. V. idézett rendelkezései nem térnek ki annak szabályozására, hogy a fegyelmi határozatban kell-e az új munkakört, munkahelyet és az áthelyezés időpontját megjelölni. Az Mt.-nek a munkaszerződés módosításával kapcsolatos általános rendelkezései viszont egyértelműen tartalmazzák, hogy az áthelyezést minden esetben 90