Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

jelenthet mentesülést a fegyelmi felelősségre vonás és az annak keretében kiszabott büntetés következményei alól. A dolgozó tehát a szövetkezeti tagsági viszony keretében elkövetett fegyelmi vétségért az ezt követő munkaviszonyban a szövetkezet kérésére felelősségre vonható. A munkaviszonyban elkövetett vétkes kötelezettségszegésért az ezt követő szövetkezeti tagsági viszony keretében ugyancsak helye van a dolgozó felelősségre vonásának. A fegyelmi eljárást az új munkáltatóra érvényes jogszabályok szerint kell lefolytatni. Ha tehát a dolgozó a felelősségre vonás időpontjában munkaviszonyban áll, az eljárásra és a kiszabható büntetésre a munkaviszonyra vonatkozó szabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha pedig tagsági viszonyban áll, a tagok fegyelmi felelősségére vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni és büntetést kiszabni. A fegyelmi büntetés kiszabásánál a cselekmény súlyát az elkövetés idején betöltött munkakörhöz mérten kell értékelni, figyelemmel kell azonban lenni az új munkakörre (beosztásra) is. MK 66. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Ha a dolgozó elbocsátását kimondó fegyelmi határozatot a munkaügyi vitában (perben) eljáró szerv (bíróság) hatályon kívül helyezte vagy enyhítette, az átlagkeresete viszszatartott összegét a határozat jogerőre emelkedése után az Mt. V. 76. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell kifizetni. A dolgozó munkaviszonyának megszüntetése a munkáltató részéről a) felmondás útján, b) fegyelmi büntetésként elbocsátással történhet. Az a) alatti esetben, ha a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, az Mt. 31. §-ának (1) bekezdése és ezzel kapcsolatban azMt. V. 29. §-a alkalmazandó, ami szerint a dolgozót elmaradt munkabére megilleti, de elhelyezkedési kötelezettség is terheli. Ezek a jogszabályok azonban nem vonatkoznak a b) alatti esetre, amikor a dolgozó munkaviszonyának megszüntetése fegyelmi eljárás során elbocsátás fegyelmi büntetéssel [Mt. 55. § f) pont] történt, és ezt a fegyelmi határozatot utóbb a munkaügyi vitát intéző szerv hatályon kívül helyezte vagy enyhítette. Ide vonatkozóan a fegyelmi eljárás alá vont dolgozó átlagkeresetének megtérítése kérdésében az Mt. V. 75. és 76. §ának rendelkezései az irányadók. Az Mt. V. 75. §-ának (1) bekezdése szerint a fegyelmi eljárás alá vont dolgozót legfeljebb egy hónapra állásától fel lehet függeszteni. Elbocsátás büntetéssel — a határozat jogerőre emelkedéséig — a felfüggesztés együtt jár. Az Mt. V. 76.§-ának (1) bekezdése értelmében a felfüggesztés ideje alatt a dolgozó átlagkeresetének legfeljebb 50%-át egy hónapra vissza lehet tartani. A teljes átlag74