Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

Ha a munkaügyi döntőbizottság a fegyelmi jogkör gyakorlója által megállapított fegyelmi büntetést enyhíti, és a munkáltató a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen keresetet indított, a munkaügyi bíróság az ügy érdemi vizsgálatának eredményeként a munkaügyi döntőbizottság határozatában megjelölt fegyelmi büntetéstől eltérő büntetést is megállapíthat, az azonban súlyosabb nem lehet, mint amilyent a munkáltató eredetileg kiszabott. //. A fegyelmi vétség miatt a munkáltató által kirótt fegyelmi büntetés az Mt. 55. §ában, illetőleg az Mt. V. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott fegyelmi büntetések körén kívül eső egyéb intézkedésre a munkaügyi vita keretében — pl. elbocsátás helyett munkáltatói felmondás folytán bekövetkezett munkaviszony megszüntetésre— nem változtatható át. Ehhez ugyanis a munkaügyi vitát elbíráló szerveknek nincs hatáskörük. MK 65. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A munkáltató a dolgozót, a szövetkezet (ipari, mezőgazdasági termelőszövetkezet stb.) a tagot, illetve alkalmazottat munkaviszonyban, illetőleg tagsági viszonyában elkövetett fegyelmi vétség miatt — a korábbi munkáltató kérésére — felelősségre vonhatja, ha ennek jogszabályi fel tételei fennállónak. Az Mt. V. 78. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató a dolgozót korábbi munkaviszonyában elkövetett kötelezettségszegése miatt — a korábbi munkáltató kérésére, a reá irányadó elévülési idó'n belül — felelősségre vonhatja. Lényegét tekintve azonos rendelkezést tartalmaz a 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet 106. §-ának (1) bekezdése is, amely szerint a termelőszövetkezet a tagot korábbi munkaviszonyában vagy tagsági viszonyában elkövetett fegyelmi vétség miatt — a tag volt munkáltatója vagy a szövetkezet javaslatára, a termelőszövetkezeti tagokra irányadó szabályok szerint — az elévülési időn belül — felelősségre vonhatja. Az ipari szövetkezetekről szóló az 1977. évi 7. számú tvr.-rel módosított és kiegészített 1971. évi 32. számú tvr. végrehajtása tárgyában kiadott és az 5/1977. (III. 5.) MT számú rendelettel módosított és kiegészített 40/1971. (XI. 30.) Korm. számú rendelet 26. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a fegyelmi vétség elkövetése után a tagsági viszony megszűnik, a vezetőség — az (1)—(2) bekezdésben megjelölt határidőn belül— kezdeményezheti a volt tag új munkahelyén a fegyelmi eljárás megindítását vagy folytatását, feltéve, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója határozatot még nem hozott. A munkaviszonyból, illetőleg a szövetkezeti tagsági viszonyból folyó kötelezettség vétkes megszegését a Munka Törvénykönyve és a szövetkezeti törvény egyöntetűen olyan magatartásnak tekinti, amelyért az elkövető fegyelmi eljárás keretében felelősségre vonható és büntetéssel sújtható. Az a körülmény, hogy az elkövető dolgozó jogviszonyában változás állt be, nem 73