Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

A munkáltató felelőssége objektív, míg a dolgozónak a kár keletkezésében való közrehatása jogilag csak akkor jelentó's, ha a közreható magatartás egyben vétkes is volt. A kárviselés arányát ehhez képest az dönti el, hogy a dolgozó vétkes magatartásával hozzájárult-e a kár bekövetkezéséhez, s amennyiben igen, ez a közrehatás milyen mértékű volt. A munkáltató objektív felelősségének mérve tehát nem aszerint alakul, hogy milyen arányban áll egymással a dolgozónak és a munkáltatónak a kár bekövetkezésében való vétkessége, mert a munkáltató a dolgozó káráért vétkesség nélkül is felel. A dolgozó vétkességéhez igazodó kárviselés arányának meghatározásánál az eset összes körülményét tekintetbe kell venni. Nem hagyható tehát figyelmen kívül az sem, hogy a munkáltató a kár bekövetkezésében vétkes magatartásával (az óvórendszabályok megsértésével, az ellenőrzés elmulasztásával, a munka szervezetlenségével, alkalmasabb védőberendezések hiányával stb.) maga is közrehatott. A munkáltató ilyen magatartása lényegesen csökkenti a dolgozó vétkes magatartásának a súlyát, és így — az eset Összes körülménye mellett — kihat a kárviselés arányára is. b) A baleseten és foglalkozási megbetegedésen kívül, egyéb megbetegedésből származó kárért a munkáltatót az Mt. V. 83. §-ának (2) bekezdése szerint csak vétkessége esetén terheli felelősség. Ilyen esetben magában a károkozás ténye nem alapozza meg a munkáltató felelősségét. Ahhoz, hogy a munkáltató felelőssége megállapítható legyen, annak megállapítása is szükséges, hogy a dolgozó megbetegedését vétkes magatartásával (mulasztásával) a munkáltató okozza. A dolgozótól is elvárható azonban, hogy a betegség megelőzése, illetve súlyosbodásának megakadályozása érdekében az adott helyzetben szükségesnek mutatkozó és általa megtehető intézkedéseket megtegye. Ennek a kötelezettségének a dolgozó eleget tehet például oly módon, hogy az egészségét veszélyeztető körülményeket a munkáltató tudomására hozza, megfelelő intézkedést kérve e körülmények megszüntetésére. Ha a dolgozó e kötelezettségét vétkesen elmulasztja, és ilyen módon a kára bekövetkezésében maga is vétkesen közrehat, a kár megosztásának van helye. Ez esetben a kárnak azt a részét, amely a vétkes magatartásából (mulasztásából) származott, a dolgozó maga köteles viselni. MK 32. szám (Az MK 118. és az MK 124. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A munkáltatónak az üzemi balesetekért való felelőssége (Mt. 62. §, Mt. V. 83. §) alapján a sérültet megillető járadék összegének meghatározásánál a sérült elmaradt jövedelméből kell levonni a 26/1980. (XII. 20.) MüM számú rendelet 9. §-ában felsorolt összegeket, köztük a társadalombiztosítási ellátásokat, valamint azt az összeget is, amelyet a dolgozó a munkáltató által javára kötött élet- vagy balesetbiztosítási szerződés 50