Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

MK 28. szám A munkaviszonnyá! kapcsolatban harmadik személy a dolgozóért, illetőleg az esetleges jövőbeli károkozáséi t — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — anyagi felelősséget (kezességet) nem vállalhat. A munkajogi jogszabályok a munkaviszony létesítésével, valamint a dolgozó által a jövőben esetleg okozott károk megtérülésének biztosításával kapcsolatban általában sem az óvadékról, sem a kezességró'l nem rendelkeznek. A polgári jognak az erre vonatkozó szabályai — kifejezett munkajogi rendelkezések hiányában — a munkaviszonyra nem alkalmazhatók. MK 29. szám (Az MK 72. sz., 109. sz. és 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) a) A munkáltató a dolgozója életének, egészségének vagy testi épségének megsértésével kapcsolatban előállott kárért az Mt. 62. §-a és az Mt. V. 83. §-a alapján akkor felel, ha az a munkaviszony keretében, a munkaviszonyból folyó kötelességek teljesítése során kifejtett tevékenységgel összefüggésben keletkezett. A munkáltatót ez a felelősség vétkességére tekintet nélkül terheli, azzal a megszorítással azonban, hogy a baleseten és a foglalkozási megbetegedésen kívül egyéb megbetegedésért a munkáltató csak vétkessége esetén tartozik felelősséggel. b) Ha a kárt a munkáltató működési körébe eső ok idézte elő, a felelőssége akkor is fennáll, ha az ok nem volt elhárítható. Nem vonatkozik ez a foglalkozási megbetegedésen kívüli egyéb megbetegedésekből származó károkra. A munkáltató működési körébe eső oknak minősülnek általában a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő személyi magatartásokból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok. Annak vizsgálatánál, hogy a balesetet előidéző ok az adott esetben a munkáltató működési körébe esik-e, figyelemmel kell lenni a végzett munka jellegére és a munkavégzés körülményeire is. A kárt előidéző ok akkor minősül a munkáltató működési körén kívül esőnek, ha az az előző bekezdésben foglaltakra figyelemmel független a munkáltató tevékenységétől, tehát ha az előidéző ok és a munkáltató tevékenysége között nincs okozati összefüggés. Azt, hogy a kárt előidéző ok az adott esetben a munkáltató működési körén kívül esik-e, a munkáltató működése vonatkozásában és objektív ismérvek alapján kell vizsgálni. A működési körén kívül eső ok fennállása esetén is az Mt. 62. §-ának (1) bekezdése alapján felel a munkáltató, ha a kár oka a munkáltató részéről objektíve elhárítható volt. 43