Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

A munkaügyi bíróság eljárása során — minthogy a felvetett kérdés eljárásjogi vonatkozású — elsősorban a Pp. 215. §-a, a 356. §-ának (1) bekezdése, valamint a 357. § rendelkezései az irányadók. Ha a munkáltató nyújt be keresetlevelet a döntőbizottság határozata ellen — az abban foglalt jogi minősítés megváltoztatása és az összegszerűség felemelése végett —, a bíróság az előbb említett jogszabályi rendelkezések figyelembevételével a kereset tárgyában érdemben dönthet, a jogi minősítést megváltoztathatja és a marasztalásöszszegét is felemelheti. Ilyen esetben a Pp.357. §-ának (2) bekezdése értelmében nincs lehetőség, de szükségtelen is a döntőbizottságnak új eljárásra való utasítása, a bíróság ugyanis — amennyiben azt szükségesnek tartja — a Pp. 355. §-ának (2) bekezdése alapján bizonyítást rendelhet el, és lényegében megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a döntőbizottság tenne. Ennek során a dolgozó is maradéktalanul érvényesítheti jogait, így — többek között — a védekezését s az indítványait is előterjesztheti. A Pp. 356. §-ának (1) bekezdésében foglaltakból következik, hogy nincs akadálya annak sem, hogy a keresettel élő munkáltató a per során módosítsa a kereseti kérelmét s az eljárás tárgyául szolgáló sérelemből származó további igényét is érvényesítse, vagy az igényét felemelje. A dolgozó kereseti kérelmének elbírálása során is az említett jogszabályi rendelkezések az irányadók. Ilyen esetben — minthogy a Pp. 356. §-ának (3) bekezdése értelmében viszontkeresetnek helye nincs — a kártérítési összeg felemelésére már nem kerülhet sor. Ez a jogszabályi rendelkezés azonban a bíróságot nem akadályozhatja abban, hogy a döntőbizottság esetleges téves jogi minősítését megváltoztassa, és a kártérítési felelősséget a jogszabálynak megfelelően minősítse. MK 3. szám (Hatályon kívül helyezte az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalás.) MK 4. szám (Az MK 118. és az MK 139. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A meghívott (kooptált) szakszervezeti tisztségviselőt ugyanaz a védelem illeti meg, mint a választott szakszervezeti tisztségviselőt. Az Mt. 16.§-a értelmében a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a saját munkáltatónál választott szakszervezeti tisztséget betöltő dolgozó más munkahelyre beosztásához, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által való megszüntetéséhez, valamint áthelyezés esetén új munkahelye elfoglalására kitűzött időpont megállapításához. Az ilyen tisztségviselő elleni fegyelmi eljárás megindításá19