Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

MK 1. szám (Az MK 118. sz. és az MK 139. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A munkaügyi vitát intéző szerv az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének c)—d) pontjaiban említett fegyelmi büntetések végrehajtását — ha annak a jogszabályban megállapított feltételei fennállnak — felfüggesztheti. Az Mt. 55.§-a (1) bekezdésének a)—f) pontjai tartalmazzák a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegő' dolgozóval szemben kiszabható fegyel­mi büntetéseket. Az Mt. 55. §-ának (4) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy „az (1) bekezdés c)—d) pontjában említett büntetés végrehajtását legfeljebb egy évre fel lehet függeszteni, ha attól kellő neveló' hatás várható". Ellentétes gyakorlat volt észlelhető' abban, hogy az Mt. 55. §-ának (4) bekezdése alapján az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének c)—d) pontjában megállapított fegyelmi bün­tetéssel kapcsolatban a fegyelmi büntetés végrehajtását csak a fegyelmi jogkör gya­korlója függesztheti-e fel, vagy pedig — a feltételek fennállása esetén — e joggal a munkaügyi vitát eldöntő szerv is élhet. A kérdés helyes megoldásánál az a döntő, hogy a Munka Törvénykönyve és ennek végrehajtására vonatkozó jogszabályok nem tartalmaznak olyan rendelkezést, hogy a megjelölt fegyelmi büntetések végrehajtását csak a fegyelmi jogkör gyakorlója függeszthetné fel. A fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés a Munka Törvénykönyvének anyagi jogszabály tartalmú rendelkezése, amelyet a munkaügyi vitát elbíráló szerv éppen úgy köteles a szocialista törvényesség érvényesülése érdekében alkalmazni, mint a Munka Törvénykönyvének a fegyelmi büntetés alkalmazására vonatkozó rendelkezését. Ezt az álláspontot erősíti meg a 19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja is, amely szerint a munkaügyi döntőbizottság jogosult a dol­gozó kérelmének egészben vagy részben helyt adni, a munkaügyi bíróság pedig jogo­sult a Pp. 357. §-ának (1) bekezdése szerint a keresetet elutasítani, illetve annak helyt­állósága esetén a keresettel megtámadott munkaügyi döntőbizottsági határozatot egészben vagy részben megváltoztatni. A kérelmet, a keresetet elbíráló szerveket az érdemi döntés meghozatalánál a hatályos anyagi és eljárásjogi rendelkezések kötik. Nem helytálló az az álláspont, hogy az Mt. 55. §-ának (1) bekezdésecj—d) pontjai­ban felsorolt fegyelmi büntetések végrehajtásának felfüggesztési joga a fegyelmi jog­kör gyakorlójának olyan mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, amelyet jogorvoslattal megtámadni nem lehet. A 19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 5.§-ánakaz a ren­delkezése, hogy „ha a dolgozó valamely jogosultságának megadását a munkáltató mérlegelési jogkörében döntheti el, a jogosultság megtagadása miatt munkaügyi vita 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom