Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

4. A gazdálkodó szervezetek szerződésszegésük esetén gyakran hivatkoznak kimen­tési okként a munkaerőhiányra, vagy e címen kötbérmérséklést kérnek. A Ptk. 277. §-ának (2) bekezdése szerint a kötelezettnek a szerzó'dés teljesítése érde­kében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A bírósági gyakorlat a gazdálkodó szervezetektől elvárható gondosság mércéjét mindig magasra helyezte, ezért a munkaerőhiányt kimentési okként a szerződésszegések esetében álta­lában nem fogadta el. Az utóbbi időben különösen előtérbe kerültek a munkafegyelem hiányából, lazu­lásából, a munkaidőalap kihasználatlanságából adódó teljesítménycsökkenések ked­vezőtlen hatásai. A gazdálkodó szervezet magatartásának felróhatóságát a munka­erőhiány miatt általában nem lehet enyhébben megítélni. A munkaerőhiány káros következményei legtöbbször ugyanis a munkaidő jobb kihasználásával, a munka jobb megszervezésével, a szervezeten belüli munkafegyelem erősítésével, de más mó­don is — pl. alvállalkozók igénybevételével — kiküszöbölhetők. Tekintettel a Ptk. 247. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra, rá kell mutatni arra is, hogy a munkaerőhiány önmagában a kötbér mérséklésére sem adhat alapot. 5. A fegyelmi felelősségre vonás ott lép előtérbe, ahol a dolgozó meggyőzésének már nincs eredménye, és a munkafegyelem a dolgozók közösségére is kiható sérelmet szenved. A fegyelmi vétségek között különös súllyal kell figyelembe venni az italosán munkába állást, a munkából való igazolatlan késést, az igazolatlan mulasztást, a munkaidőben való munkavégzés elmulasztását, a munkahely engedély nélküli elhagyását, szeszes ital fogyasztást a munkahelyen, a munkahelyi italozást, a munkahelyen a társadalmi tulajdont károsító cselekmények elkövetését, a munkavégzés, illetve az utasítás tel­jesítésének megtagadását, a hanyag, selejtes munkavégzést, a munkavédelemre vonat­kozó szabályok megsértését, továbbá a más dolgozók munkafeltételei biztosításának, illetve munkájuk megszervezésének elmulasztását. A módosított 48/1979. (XII. 1.) MT sz. rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) 77. §-ának (4) bekezdése értelmében igazolatlan mulasztás esetén az Mt. V. 71. §-a (1) bekezdésé­nek a) pontjában felsorolt juttatások (természetbeni juttatás, kedvezményes beszerzés, a prémium és a részesedési alapból járó év végi juttatás) mulasztott naponként egy­negyedükkel csökkennek. A kollektív szerződés további vagy szigorúbb anyagi jog­következményt is előírhat, és azok alkalmazását az igazolatlan késés esetére is kiter­jesztheti. Helyes, ha a jövőben a vállalatok fokozottan élnek ezzel a lehetőséggel. A munkáltatónak azonban — különösen igazolatlan mulasztás esetén — módja van a fegyelmi eljárás megindítására és a körülményektől függően súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabására is. Abban az esetben, ha a dolgozó munkahelyén egymást követő három munkanapon III. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom