Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

Ennek megfelelően az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése értelmében az alapeljárásban hozott munkaügyi döntőbizottsági határozattal szemben új eljárás kezdeményezésének a) a munkaügyi vita során korábban még el nem bírált tény vagy bizonyíték alapján, b) olyan jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági vagy hatósági határozat alapján van helye, amely az alapeljárásban hozott munkaügyi döntőbizottsági határozat ténybeli alapját megváltoztatja, akár új tényállás kialakításával, akár az alapeljárásban megállapított tények kiegészítésével. Vannak esetek, amikor a munkaügyi vitában az ügy tisztázására csak valamely előzetes eljárás befejezése után kerülhetne sor [19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 15. §-ának (4) bekezdése], a munkaügyi döntőbizottság azonban ennek bevárása nélkül határoz. Az említett — előzetes — eljárásban hozott határozat ugyancsak új eljárás alapjául szolgálhat (pl. a munkaügyi döntőbizottság által már elbírált leltárhiánynál, ha a büntetőbíróság megállapítja, hogy a hiányt egészben vagy részben a dolgozó bűncselekménye okozta, s így a leltárhiány oka ismert). Végül megváltoztatja a munkaügyi vitában a munkaügyi döntőbizottság által megállapított tényállást a büntetőbíróság jogerős határozata is a dolgozó cselekményének büntetőjogi minősítésével, illetve ezzel kapcsolatban bűncselekmény megállapításával vagy felmentő ítéletével, így a fegyelmi határozat alapjául szolgáló ügyben pl. verekedésnél a jogos védelem megállapításával. Az említett büntetőbírósági ítéletek is új eljárás alapjául szolgálhatnak. Az új eljárás említett két alapja közt lényeges időbeli különbség van: a) csak olyan tény szolgálhat új eljárás alapjául, amely már a munkaügyi döntőbizottsági eljárás során megvolt, csak nem bírálták el, b) munkaügyi döntőbizottsági, bírósági vagy hatósági határozat pedig akkor is új eljárás alapjául szolgálhat, ha a munkaügyi vita eldöntése után keletkezett és a munkaügyi vitában eljáró munkaügyi döntőbizottság határozatának ténybeli alapját megváltoztatta, de csak olyan tény alapján, amely az alapeljárás során hozott határozat meghozatalának időpontjában is fennállott, és csak a szóban levő későbbi határozatban nyert megállapítást és értékelést. MKT 3/1975. szám (Az MK 124. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A nyugdíjaknak a kártérítési járadék megállapítása után történő általános évenkénti emelése járadékcsökkentő tényezőként nem vehető figyelembe. A járadék megállapításakor azonban, ha több naptári évben esedékessé vált járadékról van szó, a járadékösszeg kiszámításánál a teljes, tehát az egyes naptári években történt 132