Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

emelést is magában foglaló nyugdíjösszegeket kell kártérítést csökkentő tényezőkém figyelembe venni. Ugyancsak a teljes, tehát az időközben történt emelést is magában foglaló nyugdíjösszegeket kell a járadéknak a 26/1980. (XII. 20.) M'úM sz. rendelet 10. §-ának (1), illetve (3) bekezdése alapján történő módosítása esetén számításba venni. A kártérítési járadék megállapításánál az elmaradt jövedelmet mint kárt kell megtéríteni, a kártérítés összegének kiszámításánál azonban az R. 9. §-a b) pontja szerint le kell vonni a társadalombiztosítás keretében járó ellátást. Ezek szerint kártérítést csökkentő tényező a dolgozó részére folyósított teljes — tehát a 2%-os emelést is magába foglaló — nyugdíj összege. Ezt a 9.§-ból kitűnően a kártérítés összegének kiszámításánál, tehát a kártérítés megállapításánál kell figyelembe venni. Ezért a kártérítési járadék megállapítása után a nyugdíjak általános évenkénti emelése címén a járadék nem csökkenthető. Abban az esetben viszont, amikor több naptári évben esedékessé vált járadék megállapításáról van szó, az egyes naptári években folyósított teljes — tehát a 2%-os emelést is magában foglaló — nyugdíjösszegeket kell az elmaradt jövedelemből levonásba hozni. A járadéknak az R. 10. §-ának (1), illetve(3) bekezdése alapján történő módosításánál pedig, minthogy ez esetben is kártérítési járadékot kell megállapítani, a módosított kártérítési összeg megállapításánál ugyancsak a teljes, tehát a 2%-os nyugdíjemelést vagy nyugdíjemeléseket magában foglaló nyugdíjösszeget kell kártérítést csökkentő tényezőként figyelembe venni. MKT 1/1980. szám A munkaügyi bíróság tanácsának elnöke — tárgyaláson kívül — megtehet minden intézkedést és az ítélet kivételével meghozhat minden olyan határozatot, amelyet a törvény a bíróság hatáskörébe utal. A Pp. 11. §-ának (2) bekezdése tüzetesen felsorolja azokat a pereket, amelyekben a bíróság (egyesbíró) népi ülnökök közreműködése nélkül jár el, a Pp. 12. §-ának (1) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy az eljáró bírót ezekben a perekben milyen jogkör illeti meg. Továbbmenően a Pp. 12. §-ának (2) bekezdése szabályozza azt a kérdést, hogy a 1 ]. § (2) bekezdésében fel nem sorolt, a bíróság tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben a tanács elnöke — így a munkaügyi bíróság tanácsának elnöke is — milyen intézkedéseket tehet és milyen határozatokat hozhat tárgyaláson kívül, népi ülnökök közreműködése nélkül. Eszerint a bíróság tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben az elnök tárgyaláson kívül megtehet minden intézkedést és az ítélet kivételével meghozhat minden olyan határozatot, amelyet a törvény a bíróság hatáskörébe utal. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy — tárgyaláson kívül — a tanács elnökének jogkörébe tartozik, pl. a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő eluta133