Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

get (a munkáltatónál dolgozik), vagy pedig szerződés szerinti teljesítésnek elfogadható az az idó' is, amely alatt a dolgozó munkaviszonya fennállt ugyan, de valamely okból — pl. sorkatonai szolgálat teljesítése, vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt — szünetelt. A munkajogi szabályok részletes rendelkezéseket tartalmaznak arra nézve, hogy a munkaviszony szünetelésének idó'tartama mely esetekben nem számítható be a munkaviszonyban töltött idő tartamába. Ezeket a rendelkezéseket a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 11. §-a tartalmazza. Az 5/1981. (XII. 29.) ÁBMH számú rendelkezés 1. §-ának (1) bekezdése viszont azokat az eseteket sorolja fel, amelyek fennállása esetén a dolgozót a munkaviszony szünetelésének időtartamára is megilleti szabadság (pl. a keresőképtelen betegség időtartama). A felsorolásból kitűnően a jogalkotó azokat az eseteket sorolta a munkaviszony szünetelésének az említett joghatással járó kivételes eseteinek körébe, amelyek fennállása esetén a munkaviszony szünetelésének időtartama a jogi megítélés szempontjából egyenértékű a tényleges munkavégzéssel munkaviszonyban töltött idővel. Az Mt. 21. §-ának (2) bekezdésében és az 5/1981. (XII. 29.) ÁBMH számú rendelkezés 1. §-ának (1) bekezdésében foglaltak egybevetéséből az következik, hogy a tanulmányi szerződés alapján, a tanulmányok befejezése után a munkáltatónál munkaviszonyban kötelezően eltöltendő idő tartamába a munkaviszony szünetelésének csak az a tartama számítható be, amely alatt a munkaviszony az 5/1981. (XII. 29.) ÁBMH számú rendelkezés 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott okból szünetelt. Ebből az is következik, hogy a munkaviszony — egyebek között sorkatonai szolgálat teljesítése, vagy tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt — munkából való távolmaradás miatti szünetelésének egy évet meghaladó időtartama a munkaviszonyban kötelezően eltöltendő idő tartamába nem számít be, mert a munkaviszony szünetelésének ezek az esetei nem tartoznak az 5/1981. (XII. 29.) ÁBMH számú rendelkezés 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetek körébe. Mindez nem zárja ki, hogy a tanulmányi szerződésben a munkáltató és a dolgozó az előzőekben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak, mivel a jogszabály [Mt. V. 11. § (2) bek.] csak a munkaviszonyban eltöltendő idő tartamának felső határát határozza meg kötelező erővel, ezen belül a munkában töltendő ido tartamának meghatározása tekintetében — a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 8.§-ának (1) bekezdése értelmében — a felek szerződéskötési szabadsága érvényesül. MK 137. szám 1. A tanfolyamon kötelező kijelölés alapján részt vevő személlyel a munkáltató tanulmányi szerződést csak a jogszabályban megjelölt kötelező kedvezményen felül nyújtott támogatás vonatkozásában köthet és az a dolgozótól az Mt. V. 11. §-ának (3) bekezdésében megjelölt esetekben és mértékben követelhető vissza. 2. Tanulmányi szerződés nélkül is köteles a dolgozó megtéríteni a munkáltatónak a 121