Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

tanfolyam miatt munkából távol töltött időre kifizetett átlagkeresetét és az egyéb költség­térítések összegét, ha a tanulmányi kötelezettségének igazolatlanul nem tett eleget és emiatt tanulmányait nem folytathatja vagy tanulmányait abbahagyja anélkül, hogy az oktatási intézménytől évkihagyásra, illetőleg a munkáltatótól a tanulmányok abbaha­gyására engedélyt kapott volna. 1. Az Mt. V. 11. §-ának (1) bekezdése szerint tanulmányi szerződés mind iskolai rendszerű, mind munkaköri képesítést nyújtó tanfolyami képzésben részt vevő sze­méllyel köthető. A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH rendelkezés (a továbbiakban: R.) külön meghatározza a tanfolyamon részt­vevőket megillető kedvezményeket. A 20.§-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a dolgozó a tanfolyamon a munkáltató, illetőleg hozzájárulásával társadalmi szer­vezet kötelező kijelölése alapján vesz részt, a belföldi kiküldetésre vonatkozó rendel­kezések szerint jogosult az utazási, élelmezési és szállásköltségeinek a megtérítésére. A (2) bekezdés előírja továbbá, hogy a tanfolyamon való részvétellel kapcsolatos költ­ségek közül a dolgozót csak az étkezés nyersanyagnormájának megfelelő összeg ere­jéig terjedő étkezési díj megfizetésére lehet kötelezni. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó kötelező kijelölése esetén a tanfolyammal kapcsolatban felmerülő egyéb költségek, tehát az élelmezés ezt meghaladó költsége, vagy pl. a tanfolyam díja a munkáltatót terhelik. Az R. 20. §-ának (3) bekezdése szerint pedig a tanfolyamon kötelező kijelölés alapján részt vevő dolgozónak a tanfolyam miatt munkából távol töltött időre — jog­szabály eltérő rendelkezése hiányában — átlagkereset is jár. Figyelemmel arra, hogy ezek a kedvezmények a dolgozót jogszabály alapján illetik meg, biztosításukra — a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 8. §-ának (1) bekez­désében foglaltakra figyelemmel — tanulmányi szerződés nem köthető. Annak azon­ban nincs akadálya, hogy a kötelezően járó juttatásokon felül a munkáltató—szerző­déssel — még további kedvezményekkel is támogassa a dolgozót. így pl. annak ellené­ben, hogy a dolgozó a tanfolyam sikeres elvégzése után meghatározott ideig a munkál­tatónál dolgozik, a munkáltató vállalhatja, hogy részére a vizsgákra való felkészülés­hez rendkívüli szabadságot biztosít. A szerződésben biztosított összeget pedig a mun­káltató e dolgozótól is visszakövetelheti, ha tanulmányait nem folytatja kielégítő ered­ménnyel, a meghatározott időtartamot a munkáltatónál nem tölti le, vagy egyéb lé­nyeges szerződésszegést követ el. 2. Az R. 20. §-ának (4) bekezdése szerint a 18. § rendelkezéseit a tanfolyamon köte­lező kijelölés alapján részt vevő dolgozóra is alkalmazni kell. Ezért tanulmányi szer­ződés nélkül, a jogszabály alapján kötelezően járó, az adott tanévben nyújtott támo­gatás összegét is visszakövetelheti a munkáltató a dolgozótól, ha tanulmányi kötele­zettségeinek igazolatlanul nem tett eleget (pl. a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy a tanév közben a kötelező foglalkozásokról igazolatlanul távolmaradt és ezért nem bocsátották vizsgára) és emiatt tanulmányait nem folytathatja, vagy tanulmányait saját hibájából abbahagyja anélkül, hogy az oktatási intézménytől évkihagyásra, ille­tőleg a munkáltatótól a tanulmányok abbahagyására engedélyt kapott volna. 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom