Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

Az egységes és helyes jogalkalmazói gyakorlat kialakításánál azt kell irányadónak tekinteni, hogy a dolgozó nők védelmét biztosító jogszabályaink egyebek között azt a célt szolgálják, hogy a terhes nó'k és a kisgyermekes anyák állapotuk, illetve anyai hivatásuk miatt a munkaviszony létesítése és fenntartása szempontjából se kerüljenek hátrányosabb helyzetbe más dolgozó nőkkel, illetve a férfiakkal szemben. A munkajogi és a társadalombiztosítási jogszabályokban az anyáknak biztosított kedvezmények a gyermek különböző' életkorához igazodnak, de a gondozással és felügyeletteljáró nagyobb problémák rendszerint a gyermek hatéves koráig jelentkeznek. Ez azzal is összefügg, hogy a gyermek általában hatéves korától válik alkalmassá az általános iskolai oktatásban való részvételre is. Mindezekre figyelemmel kisgyermekes anyának azt az anyát kell tekinteni, aki hat éven aluli gyermeket, illetve olyan hatodik életévét betöltött gyermeket nevel, gondoz, aki kelló' iskolaérettség hiánya miatt az általános iskolai oktatásban még nem vehet részt. Az „azonos feltételek" meghatározását ugyancsak az eltérő jogértelmezés teszi indokolttá. Az egységes értelmezés hiánya ugyanis gyakran azt eredményezi, hogy a női egyenjogúságot biztosító jogi szabályokat sok esetben — és elsősorban a terhes nők és a kisgyermekes anyák esetében — a munkáltatók körében még mindig fellelhető elmaradott szemlélet miatt figyelmen kívül hagyják. Ennek az a nyilvánvaló magyarázata, hogy a terhes nőket és a kisgyermekes anyákat a munkajog egyéb szabályai — az eltérő adottságokat figyelembe véve — kedvezményekben részesítik, ezzel egyenlítve ki a köztük és más dolgozók között fennálló egyenlőtlenséget. Az idézett rendelkezés másokkal szemben csak „azonos feltételek" esetén biztosítja az előnyben részesítést a terhes no, illetve a kisgyermekes anya számára. A gyakorlat eligazítást igényel abban a kérdésben, milyen körre terjednek ki azok a munkafeltételek, amelyeknek azonossága esetén az előnyben részesítés az érintett nők javára kötelező. A helyes felfogás szerint az alkalmazás során számba vehető minden lényeges és jogszerű feltétel ebbe a körbe tartozik. Külön hangsúlyozni kell, hogy a munkáltató jogszerűen csak olyan munkehelyen ragaszkodhat egyes munkaköröknek férfiakkal való betöltéséhez, ahol a munka természete vagy a munkakörülmények a nők foglalkoztatását kizárják. Ehhez képest tehát a vállalat a nála jelentkező terhes nőnek vagy kisgyermekes anyának az alkalmazásnál előnyben való részesítése elöl általában nem zárkózhat el azon az alapon, hogy a munkakört férfival kívánja betölteni. MK 98. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Azt az egyedülálló dolgozó nőt — apát — akinek a tizennyolcadik életévét még be nem töltött gyermeke — állami gondozásban van, — intézeti nevelés alatt áll, vagy 101