Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

— szabadságvesztés büntetését tölti az Mt. V. 23. §-ában rögzített védettség nem illeti meg. Az Mt. V. 23.§-a (1) bekezdésének c) pontja szerint csak különösen indokolt esetben mondható fel a munkaviszonya az egyedülálló dolgozó nó'nek gyermeke tizennyolcadik éves koráig. Ez a védelem megilleti a gyermekét egyedül nevelő apát is. A felhívott rendelkezés célja az, hogy a munkáltató a védelmet élvező' dolgozó nő — apa — munkaviszonyát bármely indok alapján ne mondhassa fel és ne hozhassa méltánytalanul súlyos helyzetbe őt és gyermekét. Ez a védettség azonban nyilvánvalóan nem illeti meg azt az egyedülálló dolgozó not — apát — akinek gyermeke állami gondozásban van, intézeti nevelés alatt áll, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, mert ilyen esetben a gyermek nevelésének és gondozásának feladatai és terhei nem reá, hanem az államra nehezednek. MK 99. szám (Hatályon kívül helyezte az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalás.) MK 100. szám (Az MK 118. sz. és az MK 129. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) a) A pótszabadság a gyermeket örökbefogadó, illetve azt a dolgozó nőt is megilleti, aki állami gondozott gyermek gondozását és nevelését vállalta térítés mellett. Ugyancsak niegilleti ez a kedvezmény azt a dolgozó nőt is, aki gyermek nevelését és gondozását családi kapcsolat vagy szerződésen alapuló kötelezettség alapján vállalta. Ha a gondozó jogosult a pótszabadságra, az a vér szerinti anyának nem jár. b) Ugyancsak megilleti a pótszabadság az év még hátralevő időszakára a munkahelyére év közben visszatérő nőt is. Gyakran merül fel az a kérdés, hogy az Mt. V. 47. §-ának (2) bekezdésében biztosított fizetett pótszabadságra vonatkozó jog megilleti-e azokat a dolgozó nőket is. akik gyermeket örökbe fogadnak, illetve háztartásukban állami gondozott (gyermekek) nevelését és gondozását hosszú időn át vállalják. Az örökbefogadó anya az örökbefogadott gyermek nevelésével és eltartásával kapcsolatos terhet átvállalja, ezért indokolt, hogy ugyanazt a kedvezményt élvezze, mint a vér szerinti anya. Az állam által nyújtott térítési díj mellett a nevelőszülő is köteles mindent megtenni a gyermek gondozása és nevelése érdekében. Ennek maradéktalan teljesítéséhez biztosítani kell számára ugyanazokat a feltételeket, amelyek megilletik a saját gyermekét nevelő dolgozó not (apát). Ebből következik, hogy — a felhívott rendelet helytálló értelmezése szerint — a szóban levő kedvezmény az állami gondozott gyermek nevelését vállaló és ellátó dolgozó nőt is megilleti, valamint azt a dolgozó not is, aki a 102