Sőth Lászlóné: Hagyatéki eljárás. 1960-2001 (Budapest, 2002)

8 A LELTÁROZÁS idáig a fellebbező fél a házastársi vagyonközösségi vélelemmel szemben semmivel nem igazolta a vitatott ingatlan különvagyoni jellegét". A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He.) 19. §-ának (1) bekezdése szerint az örökös, illetőleg a végrendeleti végrehajtó a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak vagy azok egy részének biztosítását kérheti, ha alaposan tartani lehet attól, hogy a vagyontárgyakat eltulajdonítják, elrejtik, eltékozolják, megrongálják vagy más módon veszélyeztetik. A He. 64. §-ának (5) bekezdése értelmében ha a leltárba felvett, vagy az örökösök által felvenni kért ingatlan az ingatlan-nyilvántatásban nem az örökhagyó nevén áll, a közjegyző megkísérli a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére alkalmas okirat vagy határozat beszerzését. Ha ez nem lehetséges, de a tulajdonjognak a tényleges birtoklás alapján történő bejegyzéséhez szükséges feltételek fennállanak, a közjegyző a tényállást és a tényleges birtoklási eljárás megindítása iránti kérelmet jegyzőkönyvbe foglalja, és megkeresi az illetékes szakigazgatási szervet a tényleges birtoklási eljárásnak a kérelem értelmében történő megindítása iránt, ennek befejezéséig pedig az eljárást függőben tartja. A fenti rendelkezésekből kitűnik, hogy a biztosítási intézkedést csak a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra lehet elrendelni. Ha tehát a vagyontárgynak a hagyatékhoz tartozása vitás, a közjegyző biztosítási intézkedést nem tehet. Ilyen esetben a közjegyző eljárására - a hagyatéki vagyontárgy, illetőleg a jogvita jellegének megfelelően - a He. 64. §-ában foglaltak az irányadók. Az adott esetben az egyik törvényes örökös olyan ingatlanilletőség hagyatékhoz tartozásának megállapítását, illetőleg hagyatékként való átadását kérte, amely az ingatlan-nyilvántartásban nem az örökhagyó nevén áll. Erre az esetre a He. 64. §-ának (5) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket. Eszerint a közjegyző megkísérli a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okirat vagy határozat beszerzését, illetőleg - amennyiben annak jogi feltételei fennállanak - intézkedik a tulajdonjognak a tényleges birtoklás alapján történő bejegyzése iránt. Ha viszont az örökhagyó tulajdonjogának bejegyeztetésére ily módon nincs lehetőség, a vitás ingatlan sorsa a hagyatéki eljárás keretében nem rendezhető. Az örökös tulajdoni igényét csak a törvény rendes útján, éspedig polgári perben érvényesítheti, amelynek során lehetőség nyílik arra is, hogy a bíróság az ingatlan tulajdonjogát érintő pernek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését elrendelje [1972. évi 31. tvr. 7. § (1) bek. i) pont, 32. § (1) bek. b) pont]. A per bejegyzése kellő biztosítékul szolgál arra, hogy a per jogerős befejezéséig az ingatlanon más személy jogokat ne szerezhessen. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, és a közjegyző végzését megváltoztatva a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmet elutasította. (P. törv. II. 20. 054/1989. sz., BH 1989/10. sz. 407.) 2. A CSÉB biztosítási szerzó'dés alapján járó biztosítási összeg nem tartozik a hagyatékhoz, ezért arra biztosítási intézkedést elrendelni nem lehet [6/1958. (VII. 4.) IM r. (He.) 19. § (1) bek.]. Id. G. B. örökhagyó 1983. december 15-én végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt. Törvényes örököse két gyermeke: ifj. G. B. és G. G., míg az örökhagyó házastársát: G. B.-né Ny. B.-t özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg.