Sőth Lászlóné: Hagyatéki eljárás. 1960-2001 (Budapest, 2002)

ELJÁRÁS A KÖZJEGYZŐ ELŐTT 25 E rendelkezésből következik, hogy a végrendelet - ideértve a szóbeli végrendeletet is - alakilag fogyatékos vagy akarathibás volta ellenére sem tekinthető jogilag létre nem jöttnek, mert ahhoz - attól függően, hogy az érdekeltek valamelyike a fogyatékosságból származó igényét érvényesíteni kívánja-e - joghatások fűződhetnek. Az alakilag fogyatékos vagy akarathibás végrendelet érvénytelen ugyan, ez azonban az érvénytelenségnek olyan sajátos (relatív) formája, amely hivatalból nem, hanem csak kifogás esetén vehető figyelembe [PK 85. számú állásfoglalás b) pontja]. Az adott esetben Sz. E. és Sz. E.-né tanúk vallották, hogy az örökhagyó előttük több ízben, így a halála napján is úgy nyilatkozott, hogy vagyonát B. I.-ra és házastársára kívánja hagyni. A tanúvallomások közti eltérések ellenére az egyik törvényes örökös, B. A. a szóbeli végrendeletet érvényesnek fogadta el. A közjegyző tehát akkor járt volna el helyesen, ha a hagyatékból B. A.-rajutó örökrészt a szóbeli végrendelet alapján és teljes hatállyal B. I.-nak és B. I.-nénak adja át. Minthogy a közjegyző nem a fentiek szerint járt el, ezért a hagyatékátadó végzés és azzal összefüggésben az átadás teljes hatályúvá válását megállapító végzés a B. A. örökrészének átadására vonatkozó részében törvénysértő... (P. törv. II. 20 319/1987. sz.) 18. I. A hagyatéki eljárásban nem vehető figyelembe az örökhagyó végrendeleteként az az okirat, amely az örökhagyó halála után bűncselekmény útján jött létre (Ptk. 623. §). II. Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért egyetemlegesen felelnek. Ez a törvényi rendelkezés azonban nem akadálya annak, hogy az egyik örökös az örökségét vagy annak egy részét a hagyatéki hitelezőre ruházza át és egyedül magára vállalja a hitelezői igény teljes kielégítését [Ptk. 684. § (1) bek., 6/1958. (VII. 4.) IM r. (He.) 58. § (3) bek.]. III. A közjegyző hatáskörébe tartozik a döntés abban a kérdésben, hogy az ingatlan-nyilvántartásba az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett ingatlant a hagyatékból ki kell-e hagyni, vagy azt az örökhagyó hagyatékaként kell átadni [He. 64. § (2) bek.l. Az 1980. február 4-én meghalt örökhagyónak két testvére maradt: N. M.-né és R. J. A hagyatéki eljárásban 1980. április 24-én tartott tárgyaláson a közjegyző kihirdette az örökhagyó és két tanú aláírásával ellátott, 1979. november 22-i keltezésű írásbeli magánvégrendeletet. A végrendelet tartalma szerint az örökhagyó minden vagyonát unokahúgára, Cs. K.-néra hagyta. A törvényes örökösök közül N. M.-né a hagyatéknak a végrendelet szerinti átadását kérte, míg R. J. a végrendelet érvénytelenségét állította. Erre tekintettel a közjegyző a hagyatékot csupán ideiglenes hatállyal adta át Cs. K.nénak. R. J. keresete alapján a K.-i Járásbíróság megállapította, hogy a végrendelet R. J. és Cs. K.-né vonatkozásában érvénytelen, mert sem a végrendelet szövege, sem az azon levő aláírás nem az örökhagyótól származik. Az ítélet meghozatala után a hagyatéki eljárásban N. M.-né 1980. február 7-i keltezésű írásbeli nyilatkozatot csatolt, amely szerint az örökhagyó tartásának, gondozásának ellenértéke fejében a hagyatékból reá eső részt Cs. K.-ra, és Cs. K.-néra kívánja átruházni, majd az 1981. november 30-i tárgyaláson közte és Cs. K.-né között ilyen