Sőth Lászlóné: Hagyatéki eljárás. 1960-2001 (Budapest, 2002)

24 ELJÁRÁS A KÖZJEGYZŐ ELŐTT Mindez vonatkozik arra az esetre is, ha a Ptk. hatálybalépése után kelt végrendelet azért érvénytelen, mert két vagy több személy ugyanabba az okiratba foglalta végrendelkezését (Ptk. 644. §), továbbá ha az vitás, hogy a végrendelet hatályát vesztette (Ptk. 651. §). Az említett jogelvek irányadók a hagyatéki eljárásban is. Mind a bíróságnak, mind pedig a közjegyzőnek feladata azonban, hogy az előttük folyó eljárásban az érdekelteket a jogaikról és azok érvényesítésének lehetőségeiről tájékoztassák. 17. Több törvényes örökös esetében a végrendelet érvénytelenségét csak annak a törvényes örökösnek az öröklése tekintetében lehet figyelembe venni, aki az érvénytelenségre hivatkozik [Ptk. 653. §, PK 85 sz. b) pont]. Az 1984. november 4-én meghalt B. M. örökhagyó törvényes örökösei - leszármazó, házastárs és szülők nemlétében - B. A. és O. S.-né B. I. nevű testvérei. A hagyatéki eljárás során B. A. fia, B. I. és házastársa öröklési igényt jelentettek be és arra hivatkoztak, hogy az örökhagyó az ő javukra szóban végrendelkezett. Másodlagosan az örökhagyó tartása és gondozása fejében 73 850 forint hagyatéki hitelezői igényt érvényesítettek, fenntartva jogukat a követelés mértékének módosítására. A közjegyző meghallgatta a szóbeli végrendelet két tanúját, Sz. E.-t és feleségét, majd a törvényes örökösöket nyilatkozattételre hívta fel. B. A. törvényes örökös a szóbeli végrendeletet érvényesnek fogadta el és ennek alapján kérte a hagyaték átadását. Elismerte a hagyatéki hitelezői igényt is mind jogalapjában, mind összegszerűségében a később bejelentendő módosítással együtt. O. S.-né B. I. törvényes örökös ezzel szemben a szóbeli végrendelet érvényességét nem ismerte el, ezért a hagyatékot a törvényes öröklés rendje szerint kérte átadni. A hagyatéki hitelezői igény jogalapját nem vitatta, de az összegszerűséget túlzottnak találta. A közjegyző ezek után felhívta B. I.-t és feleségét a hagyatéki hitelezői igényük összegszerűségének 3 nap alatti pontos megjelölésére azzal, hogy azt O. S.-né B. I. jogi képviselőjének küldjék meg, a jogi képviselő pedig további 8 nap alatt tegye meg észrevételeit. A határidő eredménytelen eltelte után a közjegyző újabb tárgyalás tartása nélkül hagyatékátadó végzést hozott, amellyel az örökhagyó hagyatékát ideiglenes hatállyal törvényes oldalági öröklés jogcímén egymás között egyenlő arányban az örökhagyó két testvérének, B. A.-nak és O. S.-né B. I.-nak adta át. Egyben figyelmeztette B. I.-t és B. I.-nét hogy a hagyatékátadó végzéssel figyelembe nem vett igényeiket 30 napon belül perben érvényesíthetik. A hagyatékátadó végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. B. I.-t és B. I.-né a jogszabályban meghatározott határidő alatt pert nem indított, illetőleg a perindítást a közjegyzőnél nem igazolta, ezért a közjegyző a hagyaték átadását teljes hatályúvá nyilvánította. Ez a végzés fellebbezés hiányában ugyancsak jogerőssé vált. Mind az ideiglenes, mind a teljes hatályú hagyatékátadó végzésnek a B. A. örökrésze átadására vonatkozó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 653. §-a értelmében a végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága hivatalból nem, hanem csak akkor vizsgálható, ha arra az érdekelt hivatkozik.