Sőth Lászlóné: Hagyatéki eljárás. 1960-2001 (Budapest, 2002)

ELJÁRÁS A KÖZJEGYZŐ ELŐTT 17 Az örökhagyó hagyatékához tartozott 43 305 Ft értékű ingóság, valamint több helyrajzi szám alatt felvett, összesen 240 300 Ft értékű ingatlan. A városi tanács igazgatási osztálya - az örökhagyó halála után, de a hagyaték átadása előtt kelt - határozatával az örökhagyó hagyatékához tartozó ingatlanok közül kisajátított az állam javára több ingatlant, lakóházzal és melléképületekkel együtt, és kártalanításként összesen 276 020 Ft-ot állapított meg. A közjegyző végzésével a kisajátított ingatlanokkal kapcsolatban az azok helyébe lépő kisajátítási kártalanítási összeget adta át az örökösöknek. A hagyatékátadó végzés e rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos. A tényállásból kitűnően az örökhagyó halálának időpontjában a később kisajátításra került ingatlanok az örökhagyó tulajdonában állottak, a hagyatéki leltárban is fel voltak tüntetve 240 300 Ft értékben. A Ptk. 598. §-ában foglalt rendelkezések szerint az ember halálával hagyatéka mint egész száll át az örökösökre. A Ptk. 673. §-a szerint az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg. Az örökös az öröklés megnyíltával a hagyatékot megszerzi. Ezért az örökhagyó halálának időpontja szerint kell vizsgálni és megállapítani az egyes vagyontárgyak hagyatéki jellegét. A hagyatékátadó végzésben - értelemszerűen - azokat a vagyontárgyakat kell felvenni és az örökösök részére átadni, amelyek az öröklés megnyíltának pillanatában az örökhagyó tulajdonában voltak. A hagyatéki iratokból megállapítható, hogy az örökhagyó - halálának időpontjában - tulajdonosa volt azoknak az ingatlanoknak, amelyeknek kisajátítása folytán a tulajdoni helyzet változott. A kisajátítás azonban már az örökhagyó halála után, akkor következett be, amikor az örökösök a reájuk hárult hagyatéki ingatlanok tulajdonjogát a felhívott jogszabályok alapján megszerezték. Az eljárt közjegyző tehát a hagyatékátadó végzésében jogszabálysértéssel mellőzte az utóbb kisajátított ingatlanok hagyatéki jellegének megállapítását... (P. törv. II. 20. 432/1970. sz., BH 1971/5. sz. 6763.) 9. Az ingatlanon emelt épület nem ingó vagyon (Ptk. 67. §) (P. törv. II. 20. 843/1972. sz., BH 1973//6. sz. 242.)* 10. I. Az érvényesített kárpótlás iránti igénnyel az örökhagyónak várományi joga keletkezik a kárpótlásra, amely mint ó't illető követelés, a hagyatékához tartozik. (Ptk. 598. §) 11. A hagyatéki eljárásban költségben marasztalásnak csak a 6/1958. (VII. 4.) IM r. (He.) 57. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben van helye. (PK 263.) J. F. örökhagyó az 1992. évi XXXII. törvény alapján hadifogság miatt kárpótlás iránti igényt érvényesített. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal előtt megindult eljárás során 1994. január 9-én az örökhagyó meghalt. Az örökhagyó az 1982. június 5-én megkötött és 1986. április 25-én kiegészített öröklési szerződésben tartása fejében tanyás ingatlanilletősége, ingóságai, követelése és készpénze örököséül F. J.-né K. E.-t nevezte meg. * A határozat szövegét „A hagyaték tárgyalása" cím „Jognyilatkozatok a hagyatéki eljárásban. A közjegyző tájékoztatási kötelezettsége" alcíménél közöljük.