Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

ugyanis az következik, hogy ha a bíróság a használatot a korábbival szemben szabályozza, amelynek eredményeként az egyik tulajdonostárs használatába a tulajdoni hányad szerinti aránytól eltérő rész kerül, elsősorban ingatlanrész biztosításával kell a megbomlott egyensúly helyreállításáról gondoskodni. A többlethasználat pénzbeli kiegyenlítésére csak ennek hiányában kerülhet sor. Elmulasztotta a másodfokú bíróság annak vizsgálatát, hogy az út céljára biztosított terület ellenében kárpótolható-e az I. r. alperes a felperes használatában levő területből, s ekként a használatának a tulajdoni hányadhoz való igazodásával kapcsolatos szempontok érvényesíthetők-e. A másodfokú bíróság az eltérő használatot eredményező rendezésnél nem volt erre a körülményre figyelemmel, döntése ezért is megalapozatlan. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és ugyanezt a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította (P. törv. I. 20931/1986. sz., BH1987/ 6.SZ.20L). 87. Az ingatlanra vagy annak egy részére vonatkozó lakásbérleti szerződés megkötéséhez vagy a bérlő által megkötött lakáscsere-szerződéshez való hozzájáruláshoz az összes tulajdonostárs egyetértése szükséges. Nincs akadálya azonban annak, hogy a tulajdonostársak rendelkezési jogukat egymásra ráruházzák. Az ilyen nyilatkozatnak azonban kifejezettnek kell lennie, és az kiterjesztően nem értelmezhető [Ptk. 140., 198. § (2) bek., 207. § (2) bek., 434. § (1) bek., 1/1971. (II. 8.) Korm. r. 44. §, PK 60. sz.J. (P. törv. III. 21 072/1985. sz., BH 1986/11. sz. 458.) 88. Közös tulajdon esetén a tulajdoni arányt meghaladó használatért fizetendő használati díj összegének meghatározása érdekében nem elegendő az egész ingatlan és az elkülönülten használt ingatlanrészek forgalmi értékének, valamint a lakások és egyéb helyiségek területének egybevetése a tulajdoni arányokkal. A lakrészek, kiegészítő létesítmények, valamint a beépítetlen telekrészek használati viszonyainak, jövedelmezhetőségének tisztázását követően lehet megalapozottan állást foglalni a használati díj mértéke tekintetében. Ennek meghatározásakor a lakbérekre vonatkozó szabályok, a négyzetméterre meghatározott díjtételek csak tájékoztató jellegűek lehetnek az egyéb körülmények együttes értékelése mellett [Ptk. 140. § (1) bek., PK 8. sz.]. (P. törv. I. 20 684/1985. sz., BH 1986/5. sz. 185.) 4. A közös tulajdon megszüntetése 89. Közös tulajdon megszüntetése esetén érvényesülő általános szabály szerint a bennlakó tulajdonostársnak kell viselnie a bennlakás értékcsökkentő hatását, ha a megváltásra ő lesz köteles (illetőleg jogosult). Lehetnek azonban olyan méltánylandó körülmények, amelyekre tekintettel indokolt az általános szabálytól való eltérés. Ezt mindig az adott eset körülményeinek vizsgálata alapján kell eldönteni [Ptk. 148. § (2) bek., PK 10. sz.J. Az I—II. r. alperes 1966-ban megvásárolta a perbeli házas ingatlan 75/100 részét L. S. és L. S.-né haszonélvezeti jogával terhelten. A vevők az ingatlanrészt lakott állapotban vásárolták meg. Az épületben két - műszakilag elkülönített - lakás volt. Az ingatlan 25/100 részének tulajdonjogát a Magyar Állam szerezte meg. 94