Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

zik iparjogosítvánnyal, ezért a Vt. 4. §-ának (2) bekezdése szerint védjegyoltalom szer­zésére jogosult. A T. S. védjegyének törlése folytán nincs olyan korábbi védjegy, amely kizárná az oltalmat akkor is, ha a bejelentés tárgya másnak ténylegesen használt nem lajstromozott megjelöléséhez összetéveszthetőségig hasonlít. Az első fokú végzés elleni fellebbezésében a kérelmező arra hivatkozott, hogy a ko­rábbi tényleges használat alapján nem lehet mindkét használót egyaránt kizárni a véd­jegyoltalomból, a korábbi tényleges használat alapján kell a jogosultságot megállapí­tani. Előadta, hogy az első fokú eljárás során bizonyítani kívánta a korábbi használat tényét. Azt is előadta, hogy időközben harmadik személy lemásolta és használja az általa oltalmazni kért megjelölését. A fellebbezés alaptalan. A Vt. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja értelmében nem részesülhet védjegyoltalom­ban a megjelölés - azonos vagy hasonló áruk tekintetében -, ha más korábban tény­legesen használt megjelöléséhez az összetéveszthetőségig hasonló. Az adott esetben az „Alex" és az „Alex sport" megjelölés között az összetéveszthetőség megállapítható, az árujegyzék is hasonló. Az is bizonyítást nyert, hogy a kérelmező védjegybejelentése előtt más - T. S. - ténylegesen használta a hasonló megjelölést. Ezért a kért oltalmat a törvény kizárja. Nincs jelentősége annak, hogy a védjegybejelentés előtt többen is használták tény­legesen a hasonló megjelölést, és így egymás használatára tekintettel egyik bejelentő sem szerezhet oltalmat. Saját üzleti tevékenységük körében ugyanis ezt a megjelölést továbbra is szabadon használhatják, kizárólagos használatra jogosító oltalmat nem szerezhetnek. A kérelmező részére engedélyezhető kizárólagos jogot kizárja T. S. hasz­nálati jogosultsága. A védjegyoltalmi igény tekintetében a Vt. 4. §-ának (1) bekezdése szerint az elsőbbség a bejelentés időpontjához fűződik. Tekintettel arra, hogy a tény­leges használatból nem keletkezik kizárólagos jogosultság, nem lehet elsőbbséget adni a védjegyoltalom szempontjából a tényleges használat időpontjától függően. Egyéb rendelkezésre álló adatok szerint T. S. használta korábban a megjelölést. Azon a címen, hogy harmadik személy lemásolta és használja a kérelmező meg­jelölését, a tisztességtelen gazdasági tevékenység folytatására vonatkozó szabályok szerint lehet fellépni. Erre a védjegyoltalom megszerzése nélkül is lehetőség van. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az első fokú végzést (Legf. Bír. Pkf. IV. 20 743/1987. sz., BH1988/5. sz. 140.) 73. Nem lehet védjegyoltalmat szerezni az olyan megjelölésre, amelyet a védjegy bejelentése előtt más ténylegesen használt, akkor sem, ha korábban a védjegybejelentő is alkalmazta ezt a megoldást. A védjegyoltalmi igény tekintetében az elsőbbség a be­jelentéshez fűződik, ezért a tényleges használat a védjegy bejelentő részére sem biztosít kizárólagosságot a bejelentés előtti időre [1969. évi IX. tv. 3. § (3) bek. c) pont, 5. §, 19.§(1) bek.]. (Legf. Bír. Pkf: IV. 20 870/1986. sz., BH 1987/11. sz. 399.) 74. A védjegyoltalom szempontjából nem alkalmas megkülönböztetésre az a megje­lölés, amely kizárólag az áru származási helyét tünteti fel. A magyarországi védjegyol­talom tekintetében azonban a magyarországi viszonyokat kell vizsgálni. A magyar vá­sárló számára a megjelölés egyértelműen nem azonosítható egy külföldi városnévvel, ha ez a város nálunk általánosságban nem ismert, különösen ha külföldön ez a megjelölés több különböző földrajzi névre vonatkozik (1969. évi IX. tv. 1. § a) és b) pontja, 3.§). A kérelmező gépjárműveket, szerelvényeket és gépjárműalkatrészeket gyárt. Gép­járműveit és ezek alkatrészeit Magyarországon is forgalomba hozza. Járművein a 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom