Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

A jelen állásfoglalással érintett perek - az előzőekben kifejtettek szerint - csak vala­mennyi érdekelt kötelező perbenállása mellett dönthetők el. Ez teszi lehetővé, de egyben szükségessé is azt, hogy ezekben az ügyekben a bíróság mindenkor felderítse teljes részletességgel - a szükség szerint hivatalból is [Pp. 164. § (2) bek.] - mindazo­kat a tényeket, amelyekre alapítottan a feltalálói minőség, illetve a szabadalmi igény­jogosultság fennállása vagy fenn nem állása egyértelműen megállapítható. Minthogy valamennyi érdekelt fél részt vesz a perben, és így gyakorolhatja a per tárgyával kap­csolatos rendelkezési jogát is, a bíróság abban a helyzetben van, hogy érdemi határo­zatában valamennyi érdekelt félre kiterjedően rendezze a felek jogvitáját. A bíróság tehát valamennyi peres félre kiterjedő hatállyal megállapíthatja a feltalálói minősé­get, a szabadalmi igényjogosultságot, illetőleg ezek részarányát. Az érdekeltek rendel­kezési jogából következően azonban a döntése meghozatalánál nem hagyhatja figyel­men kívül, ha az azonos perbeli helyzetben levő felek - a találmány egészére vonatko­zó szerzőségi arány, illetőleg szabadalmi igényjogosultság arányának megváltoztatása ellenére is - ragaszkodnak a közöttük korábban fennálló arány fenntartásához. Valamennyi érdekelt perbertállása mellett meghozott, és az ügy jellegéből követke­zően, a felek mindegyikére kiterjedő hatályú érdemi határozat anyagi jogereje - a Pp. 229. §-ának (1) bekezdéséből következően - kizárja, hogy a perben elbírált tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazon felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indítsanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék. Ebből okszerűen következik, hogy a szerzőség, a szabadalmi igény vagy ezek részarányát megállapító ítélet végrehajtásaként a felek mindegyike kérheti a szabadalmi iratokban feltüntetett adatok megváltoztatását; a feltalálói minőségnek, illetve a szabadalmi igényjogosultságnak a jogerős ítélet sze­rinti feltüntetését (PK 277. sz. állásfoglalás, BH 1988/8. sz.). 37. A találmány haladó jellege önmagában nem elég a szabadalom engedélyezésé­hez. A szabadalmazhatósághoz valamennyi törvényi feltételnek együttesen kell fenn­állania [Szt. 1-3. §]. Kérelmezők az Országos Találmányi Hivataltól szabadalmi oltalmat kértek a „Vi­lágító íróeszköz" tárgyú megoldásra. A bejelentés lényege sötétben is használható világító toll, amely energiaforrással, fényelemmel és a világítást ki-be kapcsoló szerke­zettel van ellátva. Az Országos Találmányi Hivatal határozatával közölte a bejelen­tőkkel, hogy a megoldást a 4 169 521 számú USA szabadalom ismeretében szakem­ber megvalósíthatja, ezért elhatárolásra hívta fel a bejelentőket. A bejelentők új sza­badalmi leírást csatoltak. Az Országos Találmányi Hivatal határozatával a szabadal­mi bejelentést elutasította. Az elutasító határozat indokolásának a lényege szerint az oltalmazni kért megoldás jellemzői részben megegyeznek az USA-szabadalommal, részben olyan részintézkedé­seket jelentenek, amelyek a szakembertől elvárhatók. A kérelmezők a bíróságtól kérték az elutasító határozat megváltoztatását. Előadá­suk szerint megoldásuk olyan új elemeket tartalmaz, amelyek a korábbi szabadalom­ból nem voltak megismerhetők, és a korábbinál egyszerűbb, hatékonyabb eszköz ki­alakítását teszi lehetségessé. Az első fokú bíróság a kérelmet elutasította. Az indokolás lényege szerint a szaba­dalmaztatni kért megoldás előnyei csupán a haladó jelleg megállapításához elegen­dők, de nem alapozzák meg a megoldás újdonságát, kidolgozásuk szakembertől el­várható szerkesztési tevékenységet jelent. A kérelmezők fellebbezésükben kérték az első fokú bíróság végzésének, valamint az Országos Találmányi Hivatal határozatának a megváltoztatását. A másodfokú eljárás 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom