Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

dalom megvalósítását nem a tervek elkészítése, hanem magának a berendezésnek az elkészítése és üzembe helyezése jelenti. De nem hasznosító a kivitelező sem. II. Ha más szabadalmának hasznosítása — a bitorlás esetén kívül — szerződéskötés és díjfizetés nélkül történik, a hasznosító a szabadalmas rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz. Köteles ezért ennek az előnynek a megtérítése fejében — külön kikötés nélkül — a szabadalmas részére olyan összegű hasznosítási díjat fizetni, amelyet a hasznosítási szerződésben kiköthetett volna. III. A szabadalmast a hasznosítóval szemben — akár szerződés alapján, akár szerződéskötés nélkül — megillető szabadalomhasznosítási díj nem azonos a szolgálati találmány feltalálóját a szabadalmas munkáltatóval szemben megillető találmányi díjjal. A hasznosítási díj a szabadalom hasznosításának az ellenértéke, ezzel szemben a találmányi díj a feltaláló alkotó munkájának az ösztönző célú anyagi elismerése [Ptk. 86. §, 1969. évi II. tv. 11. § (1) bek., 17. § (1) bek., Ptk. 361. §]. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 79311980. sz., BH 1982/2. sz. 44.) 70. Szabadalmi oltalom alatt álló találmánynak nem a szabadalmas által történő hasznosítása esetén a hasznosító olyan összeget köteles megtéríteni, amelyet a szabadalmas szabadalomhasznosítási díjként a törvény szerint kiköthetett volna. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a szabadalmi oltalom megszerzése előtt a felek között újítási hasznosítási szerződés jött létre [Ptk. 86. §, 1969. évi II. tv. 11. § (1) bek., 17. §, Ptk. 361. §J. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 44511982. sz., BH 1983/8. sz. 314.) 71. Ha a vállalat a szabadalmi igényjogosult feltalálóval a szabadalom átruházása tárgyában kötött megállapodásban kötelezettséget vállal arra, hogy műszaki és gazdasági felkészültségével a találmányi megoldás megvalósításához szükséges fejlesztési tevékenységet elvégzi, ezt a kötelezettségét azonban felróhatóan megszegi, köteles a feltalálónak az ebből eredő kárát megtéríteni. A feltalálót kárenyhítési kötelezettség terheli. [Ptk. 86. §, 1969. évi II. tv. 15. § (1) bek., Ptk. 313. § 311. §, (2) bek., 355. §J. (Legf. Bír. Pf IV. 21 191/1982. sz., BH 1983/6. sz. 231.) 72. /. A szabadalmas megrendelésére, az általa rendelkezésre bocsátott tervek alapján történő gyártásnál a megrendelőt kell hasznosítónak tekinteni [Ptk. 86. §, 1969. évi II. tv. 17. §, 45/1969. (XII. 29.) Korm. sz. r.J. II. Szabadalomhasznosítási díjként nagyobb összeget kell megállapítani, mint a szolgálati találmány feltalálóját megillető díj [Ptk. 86. §, 1969. évi II. tv. 17— 20. §, 45/1969. (XII. 29.) Korm. sz. r.J. III. Önmagában az, hogy a pótalkatrészek alkalmazása, felhasználása elősegíti a szabadalom tárgyát jelentő készülékek élettartamának a növelését, nem minősül a szabadalom hasznosításának [Ptk. 86. §, 1969. évi II. tv. 17—20. §, 45/1969. (XII. 29.) Korm. sz. r.J. I. A felperes szolgálati találmánya a „Tengelykapcsoló kinyomó szerkezet" elnevezésű megoldás. Erre 1972 februárjában munkáltatója, az I. gyár szabadalmi oltalmat szerzett. A feltaláló és a szabadalmas munkáltató között folyamatban volt perben a Legfelsőbb Bíróság a munkáltatót a találmány felhasználásával gyártott berendezések után 60 forint találmányi díj fizetésére kötelezte. Az 1978. április 14-én kelt szerződéssel az I. gyár a szabadalmat átruházta a felperesre térítés nélkül azzal, hogy az átruházási költségeket az átruházó viseli. A szerződésben megállapodtak abban is, hogy a volt szabadalmas továbbra is 85