Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

tását jelentik-e. A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg (Szt. 13. §). A találmány megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges összes ismérveket a főigénypont tartalmazza. A szabadalombitorlást ezért csak akkor lehet megállapítani, ha az ütközőnek állított megoldás a szabadalmi főigénypont valamennyi ismérvét együttesen megvalósítja. Az adott esetben a felperesi szabadalom egyik főigényponti jellemzője, hogy „a kereszthoronyból a bal- és jobbszél közelében a szélekkel hegyesszöget bezáró ferde hornyok vannak kiképezve". Közelebbről nincs megjelölve, hogy a hegyesszöget honnan kell mérni, az igénypont szövegéből azonban ez is kitűnik. Tüzetes szövegértelmezés szerint a ferde horony a kereszthoronyból kiindulva a sárvédő toldat bal széle közelében a bal széllel, jobb széle közelében a jobb széllel zár be hegyesszöget. Ez felel meg a szabadalmi leírás rajzának is, amely igénypont értelmezésének az alapja (Szt. 13. §). Ezzel szemben az alperesi megoldásnál az egyes szélek közelében levő ferde hornyok a kereszthoronyból kiindulva a szélekkel tompaszöget zárnak be. A szabadalmi leírás rajza szerint a ferde horony kifelé dől, az alperesi megoldásnál befelé. Helyesen állapította meg ezért az első fokú bíróság, hogy az alperesi megoldás nem jelenti a szabadalom hasznosítását. Egyébként a két megoldás rendeltetése sem azonos. A szabadalmi leírás szerint a szabadalom célja, hogy lehetővé tegye ugyanannak a sárvédő toldatnak — megfelelő vágással — bal oldalon és jobb oldalon való felhasználását. Az alperesi sárvédő toldatok tehergépkocsihoz készülnek, amelyeknél nincs eltérés a jobb oldali és a bal oldali sárvédő toldat között. 2. Az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. sz. tvr. (Tvr.) az ipari termék külső formáját védi (1. §). A mintaoltalom megsértését az követi el, aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja (11. §). Hasznosítás a minta szerinti ipari termék rendszeres előállítása és forgalomba hozatala (6. §). A mintaoltalom megsértését csak akkor lehet megállapítani, ha az előállított, forgalomba hozott termék külső alakja a maga egységében azonos az ipari mintával. Az adott esetben ez nem valósult meg, mert jelentős eltérések vannak. Egyes részletek egyezése önmagában nem alkalmas a jogsértés megállapítására. 3. A felperesek a másodfokú eljárásban kérték — ha a szabadalom, ületve mintabitorlás nem állapítható meg — az érvényesített igényt a Ptk. 87. §-ának (2) bekezdése alapján kell elbírálni. Az alperesek szerint erre nincs lehetőség, mert a Ptk. 87. §-ának (2) bekezdése csak a külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotások díjazásáról rendelkezik, így szabadalommal vagy ipari mintaoltalommal védett megoldás esetén nem alkalmazható. Tekintettel arra, hogy a felperesek keresetüket nem módosították, ezzel a kérdéssel kapcsolatos új tényeket és bizonyítékokat sem terjesztettek elő, a Legfelsőbb Bíróság a Ptk. 87. §-ának (2) bekezdésére alapított igény jogszerűsége kérdésében nem határozhatott. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az első fokú ítéletet, és a pervesztes felpereseket perköltség fizetésére kötelezte (Legf. Bír. Pf. IV. 20 80311982. sz., BH1983/8. sz. 313.). 69. /. Ha a tervező a megrendelő külön kikötése nélkül alakította is ki a szabadalmi megoldásnak megfelelő terveket és ha erről a megrendelőt nem is tájékoztatta, mégsem lehet a tervezőt a szabadalom hasznosítójának tekinteni. A szaba84