Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

badalmaztatott eljárással előállítottnak kell tekinteni, kivéve ha a termék előállítására más eljárás már ismeretessé vált." Tévedett a Legfelsőbb Bíróság, amikor az ebben a rendelkezésben foglalt vélelmet kizárólag a felperes javára látta alkalmazhatónak. A per adatai szerint az alperesnek is vannak olyan szabadalmai, amelyek a perbeli termék előállítási eljárására vonatkoznak. Ezért — az ellenkező bizonyításáig — vélelmezni kell, hogy ezt a terméket az alperes a saját szabadalmával állította elő. Az Szt. 12. §-ának az (1) bekezdése értelmében a szabadalmi oltalom a szabadalom bejelentésének a napjától kezdődik. Ettől a naptól kell alkalmazni az Szt. vr. 6. §-án alapuló vélelmet a felperes és az alperes javára egyaránt. Ezért a perbeli termék előállítására vonatkozó alperesi szabadalmak bejelentésétől vélelmezni kell, hogy az alperes a kérdéses terméket a saját szabadalmi eljárásával állította elő. Tévedett ezért a Legfelsőbb Bíróság, amikor az alperes szabadalmainak a figyelembevételére csak a szabadalom közzétételének a napjától látott lehetőséget. Lényegében két vélelem ütközését kell megállapítani. A felperes javára engedélyezett szabadalmak alapján vélelmezni kell, hogy a vitás terméket a felperes eljárásával gyártották. Az alperes javára szóló szabadalmak alapján viszont azt kell vélelmezni, hogy a vitás termékek gyártása az alperesi eljárás szerint történt. Tekintettel arra, hogy a szabadalmi jogszabályok ennek az összeütközésnek a feloldásáról nem rendelkeznek, a bizonyítási teherre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. A Pp. 164. §-ának az (1) bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. Az adott esetben a bizonyítás a felperes érdeke. A perben nem merültek fel olyan tények vagy adatok, amelyek szükségessé tennék, hogy a bíróság a bizonyítási teher általános szabályától eltérjen. Az Szt. vr. 6. §-a szerinti vélelem tekintetében a más eljárás ismertté válásának csak akkor lennejelentősége, ha az alperes nem szerzett volna saját megoldására szabadalmi oltalmat. 2. A Legfelsőbb Bíróság részítéletének az indokolása szerint az alperes javára szóló — 1979. február l-jén és március 2-án bejelentett — 179 145., illetve 179 147. lajstromszámú szabadalmakkal védett eljárások alkalmasak a perbeli termék gyártására, ezért hagyta helyben az első fokú ítéletnek a szabadalombitorlástól eltiltásra irányuló keresetet elutasító rendelkezését. Ezzel a megállapítással ellentétesen a Legfelsőbb Bíróság törvénysértéssel helyezte hatályon kívül az egyéb kereseti igények tekintetében teljes egészében az első fokú bíróság ítéletét. A megjelölt szabadalmak alapján nem csupán a jövőre, hanem a múltra nézve is — a szabadalmi bejelentés időpontjától — vélelmezni kell, hogy az alperes a perbeli terméket a saját szabadalma szerint gyártotta. Ezért a rendelkezésre álló adatok alapján az 1979. február 1. óta történt gyártásra vonatkozó valamennyi kereseti igényre nézve helyben kell hagyni az első fokú ítéletnek a keresetet elutasító rendelkezését. 3. Az 1979. február 1. előtti időszakra érvényessé tett kereseti igény vonatkozásában az első fokú ítélet hatályon kívül helyezése indokolt volt, a Legfelsőbb Bíróság azonban téves iránymutatást adott az első fokú bíróság részére. Meg kell különböztetni a sisomicin előállítására vonatkozó első alperesi szabadalom bejelentése előtti és utáni időszakot. A korábbi időszakra nézve — amennyiben a gyártás beigazolódott — az Szt. vr. 6. §-a alapján vélelmezni kell, hogy az alperes a gyártást a felperes szabadalmának a hasznosításával végezte. 73