Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

rálát általában nem lehet sajtóhelyreigazítás tárgya, mert a sajtóhelyreigazítás a tényállításokra korlátozódik. Az ilyen tárgyú közlemények olyan tényállításokat, tényközléseket is tartalmazhatnak, melyekre vonatkozóan esetenként éppen a rendelkezésre álló előzmények, adatok alapján állított, illetve feltételezett tények valósága vagy valótlansága a vita tárgya. Ez esetben sem lehet tehát helye sajtóhelyreigazításnak, és akkor sem, ha a tényállítás nem annak a személyére vonatkozik, aki igényt kíván érvényesíteni. A társadalmi, politikai, tudományos, művészeti vita eldöntése nem a sajtóhelyreigazítási eljárásra tartozik. Más megítélés alá esik a bírálat, értékelés, ha a sajtóközlemény a megbírált személyt tévesen idézi, és ezzel a megbírált személyiségét érintően tesz vagy fejez ki valótlan tényállítást, illetőleg tüntet fel való tényt hamis színben. Az ilyen tényállítás az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén sajtóhelyreigazítás alapja lehet. A sajtóközleményben foglalt álláspont, bírálat, értékelés nem felel meg társadalmi rendeltetésének akkor sem, ha a közlemény más személyiségét sértő valótlan tényállítást nem tartalmaz, ezért nem ad alapot helyreigazításra, de kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, lekicsinylő, lealacsonyító, durván sértő kifejezés használata okoz sérelmet (pl. politikai, művészeti, tudományos vitában felesleges, sértegetésre irányuló, a társadalomban kialakult kulturált érintkezési mód követelményei szerint sem megengedett közlési mód használata). Az ilyen sérelem orvoslása azonban nem a Ptk. 79. §-ában meghatározott sajátos sajtóhelyreigazítás, hanem a törvényben biztosított egyéb jogok érvényesítése útján történhet meg (Ptk. 76. §, 84. §). (PK432. sz. állásfoglalás, BH 198415. sz.) 15. A sajtóhelyreigazítás kizárólag a tényállításokkal, tényközlésekkel megvalósuló sérelem orvoslására alkalmas. Vélemény, értékítélet, bírálat, következtetés alapján nincs helye sajtóhelyreigazításnak, kivéve, ha ezek valótlan tényállításon alapulnak, valótlan tényállítást fejeznek ki, illetve a valóságot hamis színben tüntetik fel. Ebből a szempontból a jogsérelem meghatározásánál a közléseket, kifejezéseket nem f ormálisan kell vizsgálni, hanem tartalmilag kell értékelni, összefüggésükben kell figyelembe venni [Ptk. 79. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Pf. I. 20 95111981. sz., BH 1982/3. sz. 89.) 16. I. A sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Az olyan sajtóközlemény valóságát is általában a sajtószerv köteles bizonyítani, amely híven közli más személy tényállítását, nyilatkozatát, vagy átveszi más szerv (sajtószerv) közleményét. II. Nincs helye sajtóhelyreigazításnak, ha a sajtószerv valamely büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról vagy a nem jogerős büntető bírósági ítéletről. III. Ha a büntetőeljárás nem vezet elmarasztalásra, a sajtószerv az érintett személy kívánságára köteles az olvasókat erről is tudósítani. I. A sajtóhelyreigazítási eljárásban a bizonyítás sajátos szabályai érvényesülnek. Nemleges körülmény bizonyítása ugyanis általában nem lehetséges, illetve komoly nehézségbe ütközik. Ha valakinek a személyére vonatkozóan tényállításokat közölnek, tőle nem lehet megkövetelni a tényállítások valótlanságának a bizonyítását. Ezért a személyiségi jogok védelme és az olvasók valósághű tájé32