Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

leti rendelkezést mellőzte, a marasztalás tőkeösszegét pedig 7102 forintra leszállította." A másodfokú ítéletnek az ellen a része ellen emelt törvényességi óvás, amelylyel az első fokú ítéletnek a szennyvízelvezető csatorna áthelyezésére vonatkozó ítéleti rendelkezését mellőzte, s így valójában a keresetet e részében az ismertetett indokolással elutasította, alapos. A perben nem tisztázódott egyértelműen, hogy az illetékes államigazgatási hatóságok milyen határozatot (határozatokat) hoztak a szennyvízcsatorna áthelyezésére, illetőleg a szivárgás megszüntetése kérdésében. Az iratok között található ugyan két államigazgatási határozat, ezekből azonban nem állapítható meg, hogy jogerősek-e, illetőleg az abban foglalt marasztaló rendelkezések teljesítése végrehajtás elrendelésével kikényszeríthető-e vagy sem. Eltekintve attól, hogy az ügyben hozott államigazgatási határozat(ok) jogerős(ek)-e vagy sem, tévedett a másodfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a szennyvízelvezető csatorna hibáinak kijavítására, illetve áthelyezésére az első fokú bíróság hatáskörét túllépve kötelezte az alpereseket. A per tárgyát alkotó jogvita elbírálását a jogszabály nem utalja más hatóság hatáskörébe, így a Ptk. 7. §-ából következően a felperesi igény érvényesítése bírósági útra tartozik. Ez a körülmény ugyanakkor nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a felperesek a hatáskörben eljáró államigazgatási szervtől is jogvédelmet kérjenek, amikor is az említett szerv igényük alaposságát nem a polgári jog szabályainak figyelembevételével, hanem a vonatkozó építésügyi, illetőleg egyéb műszaki előírások alapján bírálja el. A szennyvízcsatorna hibája és a felperesek károsodása közötti okozati öszszefüggést a másodfokú bíróság is megállapította. Az a helyzet tehát, amely a felperes károsodását előidézte, a per adatai szerint a másodfokú ítélet meghozatalakor is fennállt. Ez a felpereseket további károsodás veszélyével fenyegeti. Ilyen esetben pedig az alperesek az államigazgatási eljárástól függetlenül is, a polgári jog szabályai szerint is kötelezhetők a további kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére. [Ptk. 341. § (1) bek.] Ez utóbbi körülmény sem teszi viszont szükségtelenné annak egyértelmű megállapítását, alkalmasak-e az említett államigazgatási határozatok arra, hogy a felpereseknek teljes jogvédelmet biztosítsanak. Ennek vizsgálata esetén lesznek ugyanis a felperesek abban a helyzetben, hogy a korábban előterjesztett keresetüket pontosítsák, megjelölve követelésük jogalapját, a kellő indokát adva annak, miért igényelnek az államigazgatási határozattal elrendelt intézkedéseken túlmenően bírósági jogvédelmet is. A mindezek vizsgálatának mellőzésével hozott másodfokú ítélet megalapozatlan, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a törvényességi óvásában támadott részében — a főköveteléshez kapcsolódó perköltség viselésére vonatkozó rendelkezésre is kiterjedően — hatályon kívül helyezte. Egyben a másodfokú bíróságot utasította az említett keretben új eljárásra és új határozat hozatalára. (P. törv. I. 20 41911982. sz., BH1983/2. sz. 63.) 22