Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

7. I.^Építkezéssel okozott jogsérelem megszüntetése iránti igényét a sérelmet szenvedő fél a bíróság előtt érvényesítheti. Ez nem zárja ki, hogy a sérelmet szenvedő fél az államigazgatási szervtől is jogvédelmet kérjen (Ptk. 7. §). H. Károsodás veszélye esetén a jogsértő — az államigazgatási eljárástól függetlenül — a polgári jog szabályai szerint is kötelezhető a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére [Ptk. 341. § (1) bek.]. A felperesek ingatlana közvetlenül szomszédos az alperesek tulajdonában álló társasházzal beépített ingatlannal. Ez a társasház 1971-ben épült. A társasház egyik sarka mindössze 2,30 méter távolságra van az alperesek lakóépületének hátsó falától. Itt halad az alperesek szennyvízcsatornájának ny omvonala is, olyan módon, hogy az alperesek szennyvízcsatornaaknája a felperesek lakóépületének hátsó falától mindössze 75 cm távolságra van. A szennyvízcsatorna aknájából kijutó víz a talajt nedvesíti. A felperesek épületük károsodására hivatkozva az államigazgatási szervekhez fordulnak a szennyvízelvezető csatorna szivárgásának megszüntetése érdekében. A helyi államigazgatási szervek a per adatai szerint határozatokat hoztak a helyzet rendezése érdekében. Az alperesek azonban a határozatokban foglaltaknak nem tettek eleget. Nincs megnyugtató adat arra, hogy ezek az államigazgatási eljárások végül is milyen eredménnyel zárultak. A felperesek módosított keresetükben kérték: kötelezze a bíróság az alpereseket 30 865 forint kártérítés és járulékai megfizetésére, valamint arra, hogy „a szakszerűtlenül kivitelezett csatornát kivitelezzék szakszerűen, és a védőtávolságot az OÉSZ szerint tartsák be". Az első fokú bíróság utóbb kiegészített ítéletével az alpereseket egyetemlegesen 26 963 forint, kamatai és 1500 forint perköltség megfizetésére, valamint arra kötelezte, hogy a perbeli csatornát az OÉSZ szabályainak megfelelő védőtávolságra helyezzék át, míg a felpereseknek ezt meghaladó keresetét elutasította. A marasztalási összeg magában foglalja az alperesek ingatlanán levő kémény helyreállításának 8145 forintos, valamint a hátsó szerkezeti körítő válaszfal újjáépítésének 22 739 forintos költségét. E két tétel összesen 30 884 forintot tenne ki, ebből azonban a bíróság az újjáépítés folytán előálló minőségi különbség címén 3921 forintot levont; így alakult ki az alperesek marasztalásának 26 963 forintot kitevő összege. A másodfokú bíróság ítéletével az első fokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy az alpereseket terhelő marasztalás összegét 7102 forintra szállította le és mellőzte az alpereseknek a csatorna áthelyezésére és perköltség fizetésére kötelezését, viszont a felpereseket 1200 forint első fokú és 3690 forint fellebbezési eljárási költségben marasztalta. A megyei bíróság a kiegészített bizonyítási anyag alapján azt állapította meg, hogy a főfal károsodását nem a szennyvízelvezető csatorna hibája okozta, ez csak a kémény, a válaszfal és a padozat megsüllyedésével van okozati összefüggésben, amelynek helyreállítási költsége az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet szakvéleménye szerint 7102 forintot tesz ki. A szennyvízcsatorna áthelyezésére irányuló kereseti kérelemmel kapcsolatban pedig azt fejtette ki, hogy „az illetékes államigazgatási szerv építési hatóságijogkörében eljárva az alpereseket jogerősen kötelezte a csatorna áthelyezésére, hibáinak kijavítására. Ennek végrehajtása államigazgatási útra tartozik. Tévedett és hatáskörét túllépte az első fokú bíróság, amikor ugyanerre kötelezte ítéletében az alpereseket. A megyei bíróság ezért az áthelyezésre vonatkozó íté21