Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

jegyzőkönyv szerint ezek a személyek nem a saját nevükben, hanem kifejezetten különböző gazdasági munkaközösségek és polgári jogi társaságok nevében jártak el. 3. Téves a keresetnek az az érvelése is, hogy az egyesület nyilvántartásba vételének engedélyezése tekintetében az államigazgatási hatóság kötve van a korábbi, szervezést engedélyező határozatához. Az egyesület a szervezés eredményeként jön létre, illetve alkotják meg annak alapszabályát. így csak ezt követően lehet dönteni abban a kérdésben, hogy az egyesület megfelel-e a jogszabály előírásainak, és így nyilvántartásba vehető-e. A szervezés engedélyezése csak közbenső intézkedés. Az előzőekben kifejtett indokok alapján az államigazgatási hatóság indokoltan tagadta meg az egyesület nyilvántartásba vételét. IV. Irányításul a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra is, hogy az egyesület létrehozására vonatkozó jogosultság esetében sem jöhetett volna létre érvényesen az alapszabályban meghatározott egyesület. 1. Az alapszabály az egyesület tevékenységi körét nem fogalmazza meg úgy, hogy megállapítható legyen: pontosan milyen tevékenységet, kinek a részére kívánnak végezni. Ezért nem lehet elbírálni, hogy ezeket a ténykedéseket egyesületi keretben végezhetik-e az egyesület tagjai. 2. A Ptk. 65. §-ának (1) bekezdése szerint az egyesület célja az állampolgárok társadalmi, kulturális és egyéb tevékenységének a fejlesztése. A jogszabály nem határozza meg, hogy mit ért az „egyéb" tevékenységen. Helytállóan utal a fellebbezés, illetve az ügyészi indítvány arra, hogy az egyesület az „egyéb" tevékenység körében alapvetően gazdasági célú tevékenységet nem folytathat. Ez kitűnik abból is, hogy az egyesületekről szóló 1970. évi 35. számú tvr. rendelkezéseit módosító 1981. évi 29. számú tvr. 1. §-a a korábbi rendelkezéssel szemben kifejezetten mellőzte az egyesületi célok felsorolásának a köréből a gazdasági tevékenység megjelölését. A tvr. miniszteri indokolásában ezzel kapcsolatban a következőkre mutat rá: „Mellőzi a tervezet a gazdasági célra történő utalást. Ez nem zárja ki azt, hogy az egyesület tevékenységének gazdasági vonatkozásai is legyenek, de ezek csak járulékosak lehetnek. Az egyesület gazdasági jellegű tevékenységet ugyanis alapvetően a tagjai tevékenységének elősegítése érdekében végezhet. Az egyesület tagságának igényeit, szükségleteit meghaladó gazdasági tevékenységre az egyesület — külön jogszabályban meghatározott — szervezetet, így pl. vállalatot hozhat létre, amelynek nyeresége az egyesületi vagyont gyarapítja. Ha pedig a cél és a tevékenység elsősorban és döntően gazdálkodási, nem egyesületet, hanem megfelelő gazdasági szervezetet (pl. szövetkezetet, gazdasági munkaközösséget stb.) kell létrehozni." A perbeli alapszabály az egyesület célja és működése körében egyebek között olyan alapvetően gazdasági jellegű tevékenységre is utal (pl. vállalkozások megszervezése), amely nem korlátozódik tagjai tevékenységének elősegítésére, illetve a 28/1981. (IX. 9.) MT számú rendelet 1. §-a értelmében a gazdasági munkaközösségek feladatkörébe tartozik. Az előadottak alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése értelmében megváltoztatta az első fokú bíróság ítéletét, és az egyesület nyilvántartásba vételét megtagadó államigazgatási határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasította. A pervesztes felperes köteles az alperes részére első és másodfokú perköltséget fizetni [Pp. 78. § (1) bekezdése]. (Legf. Bíróság Pf. IV. 20 533/1983. sz., BH 1984/5. sz. 187.) 20