Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

léssel foglalkozik. A tojást a felperes — aki egyben a szakcsoport elnöke is — az ÁFÉSZ-szel kötött termékértékesítési szerződés alapján értékesíti. 1981 őszén a felperes tulajdonában összesen 638 db baromfi volt. A tojástermelési tevékenységgel összefüggésben a felperes az I. r. alperessel biztosítási szerződést nem kötött. S. községben 1981. november 2-án baromfipestis-járványt állapítottak meg. A járványra tekintettel a II. r. alperes — a megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás — főállatorvosának kezdeményezésére a III. r. alperes — a helyi tanács szakigazgatási szerve — határozattal a községre vonatkozó teljes zárlatot rendelt el. Ezt a határozatot a helyben szokásos módon hangosbemondó útján közzétették. A II. r. alperes főállatgrvosa elrendelte a baromfipestis elleni kötelező védőoltást, miután a MÉM Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztálya az egész megyében kötelezővé tette a háztáji baromfiállományok védőoltását. A II. r. alperes a védőoltást betanított oltókkal végeztette el. 1981. november 9-én jelentek meg a felperes udvarán T. I-né betanított oltó és H. L-né fogó. A felperes baromfiállományából azonban csak 50 db-ot oltottak be. A többi baromfi oltása elmaradt. A felperes később sem intézkedett az állomány beoltása végett, 1981. november 22-én a felperes megbetegedést tapasztalt a baromfik között, állatorvost hívott, aki az elvégzett vizsgálatok után november 23-án megállapította, hogy a megbetegedést baromfipestis okozta. A II. r. alperes főállatorvosa határozattal 1981. november 23-án elrendelte a felperes tulajdonában levő 638 db baromfi leölését. A leölést a községi állatorvos felügyelete mellett végezték el, ugyanakkor megsemmisítettek 1600 db tojást is. AII. r. alperes főállatorvosa határozatával a leölt állatokért összesen 3000 Ft kártalanítást állapított meg. A határozat szerint a felperest csupán 50 db baromfiért illeti meg kártalanítás, mert csak ezek voltak beoltva, 588 db baromfiért és az 1600 db tojásért a felperes kártalanítást nem kaphat a megelőző védőoltás elmulasztása miatt [34/1976. (IX. 29.) MT sz. r. 2. § c) pont]. A határozat tájékoztatást tartalmazott a fellebbezés lehetőségéről. A felperes fellebbezési jogával nem élt. A felperes módosított keresetében 56 920 Ft kártérítés és ennek 1982. január l-jétől a kifizetésig járó évi 5%-os kamata megfizetésére és a perköltség viselésére kérte kötelezni az alpereseket. Nem tette vitássá a leölést elrendelő határozat jogszerűségét és a kártalanítási határozatnak azt a ténymegállapítását, hogy 588 db baromfi nem volt beoltva. Álláspontja szerint a II. és III. r. alpereseket azért terheli felelősség, mert a védőoltás elmulasztása nekik felróható okból következett be. A II. r. alperes mulasztása abban állapítható meg, hogy oltói nem végezték el a védőoltást, a III. r. alperes mulasztása pedig abban, hogy a zárlatot és a járványt nem tette megfelelően közzé, ezért a felperes a járványról nem tudott. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. r. alperes azzal védekezett, hogy a felperessel nincs jogviszonyban. A II. r. alperes arra hivatkozott, hogy a felperes eltitkolta a baromfiállomány jelentős részét, ezért nem került sor 588 db tyúk beoltására. A III. r. alperes előadta, hogy a járványt és a zárlatot megfelelően közzétette, ezért mulasztás nem terheli. Az első fokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az I. r. alperesnek 15 nap alatt 800 Ft perköltséget és az államnak külön felhívásra az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 3414 Ft kereseti illetéket. 214