Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

hatékony védelme érdekében ilyenkor is biztosítani kell az igényérvényesítés lehetőségét. Ezért ilyen esetben is azok a szabályok érvényesülnek, amelyek az elévülési idő végén jelentkező hibáknál figyelembe jönnek. Alkalmazni kell tehát az elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó szabályokat. Az ezek szerint az igény érvényesítésére rendelkezésre álló határidő végéig a szavatossági igényt akkor is érvényesíteni lehet bírósági úton, ha különben a jogvesztő határidő már eltelt volna. Ilyenkor azonban az elévülés újabb nyugvásának vagy megszakadásának már nincs helye. III. A Ptk. hibás teljesítés esetében a jogosult számára egyrészt az eredetileg kikötött szolgáltatás kikényszerítése, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás megbomlott egyensúlyának helyreállítása, illetőleg — végső soron — a szerződéses kapcsolat felszámolása érdekében szavatossági jogokat biztosít (305—307. §), másrészt pedig lehetővé teszi azt is, hogy a jogosult a hibás teljesítés folytán elszenvedett kárának a megtérítését követelhesse (310. §). A szavatosság alól a kötelezett nem mentheti ki magát annak bizonyításával, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható; a kártérítési felelősség alól viszont ezen a címen kimentésnek van helye. A Ptk. 310. §-a akként rendelkezik, hogy szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti, kivéve, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseinek hibás teljesítése esetében pedig az a rendelkezés jön figyelembe, amely szerint a gazdálkodó szervezet annak bizonyításával mentheti ki magát a felelősség alól, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában elvárható [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 18. § (1) bek., 41. § (1) bek.]. A hibás teljesítés tehát egyben megalapozza a hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igényt is, amennyiben a kötelezett nem menti ki magát a felelősség alól. Az ilyen igény alaposságának természetesen az is feltétele, hogy a jogosult bizonyítsa a hibás teljesítéssel okozati összefüggésben keletkezett kárát. A jogosultat terheli annak bizonyítása is, hogy a hiba oka a teljesítés előtt keletkezett. A hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igényre a Ptk. 308. §-ában meghatározott határidők nem vonatkoznak, az ilyen igényt az általános elévülési időn belül lehet érvényesíteni az elévülésre vonatkozó általános szabályok szerint (Ptk. 324., 327. §). Ez következik a Ptk. 310. §-ához fűzött miniszteri indokolásból is. Ilyenkor azonban nem hárítható át a kötelezettre az a kár, amely a késedelmes igényérvényesítés következménye (pl. időközi állagromlás). Előfordulhat, hogy a szerződés alapján szolgáltatott dolog hibája csak a Ptk. 308. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidők eltelte után jelentkezik. Ilyenkor már nem áll fenn a kötelezettnek a szavatosságon alapuló objektív helytállási kötelezettsége, szavatossági igény tehát nem érvényesíthető. Annak azonban nincs akadálya, hogy a jogosult — az általános elévülési határidőn belül — a hibás teljesítéssel okozott kárának megtérítését követelje. E követelés alapossága, illetőleg alaptalansága azon múlik, hogy a kötelezett ki tudja-e menteni magát a felelősség alól annak bizonyításával, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 198