Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

Annak eldöntése, hogy a kötelezett a hibátlan teljesítés érdekében megtette-e mindazt, ami az adott helyzetben általában elvárható volt, tehát hogy a bekövetkezett kárért való felelősség alóli kimentés egyáltalán sikerre vezet-e, nagymértékben függ a szolgáltatás természetétől, a hiba jellegétől s általában az eset körülményeitől. Nagy szerepe van a fogyasztói érdekek védelmét is szem előtt tartó bírósági mérlegelésnek, amelynek körében jelentősége lehet a közfelfogásnak is. A felelősség elbírálásánál szigorú mérték alkalmazása jól szolgálja a károk megelőzéséhez és a hibátlan teljesítésre ösztönzéshez fűződő érdekeket. f IV- Ha a jogosult a szavatossági jogait kellő időben érvényesítő keresetlevelében csak a dolog kellékhiányát jelölte meg, az ilyen igényérvényesítés felöleli a szolgáltatott dolognak minden olyan hibáját, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ezért a szavatossági igényt a megjelölt kellékhiányt előidéző valamennyi hibát illetően kellő időben érvényesítettnek kell tekinteni. A szolgáltatott dolog konkrét hibájának a keresetlevélben való megjelölése esetében figyelemmel kell lenni az adott tényállásra, a szolgáltatás és a hiba jellegére, valamint a jogosult keresetlevelében foglaltakra. Ha a jogosult konkrét hibát jelöl meg, később azonban — az alaposabb vizsgálat eredményeként — megállapítják, hogy az állított hiba nem áll ugyan fenn, de a dolognak más hibája van, vagy pedig egyéb hibái is vannak, amelyek külön-külön vagy összességükben ugyancsak előidézői a megjelölt kellékhiánynak, ez esetben nem lehet elkésettnek tekinteni a szavatossági igény érvényesítését az utóbb felfedezett hibák tekintetében sem. Az a jogosult, aki a hibát vagy hibákat — esetleg tévesen vagy hiányosan — konkrétan megjelöli, nem kerülhet hátrányos helyzetbe azzal szemben, aki csak a kellékhiányt jelölte meg az erre vezető hibák konkrét feltüntetése nélkül. Ha pl. a vevő azért érvényesít szavatossági igényt az eladóval szemben, mert a megvásárolt gép nem működik, s azt állítja, hogy az egyik alkatrész hibás, később pedig kiderül, hogy nem ez, hanem egy másik alkatrész a hibás vagy egyéb alkatrészek is hibásak, a szavatossági igényt a gép működését érintő valamenynyi hiba vonatkozásában kellő időben érvényesítettnek kell tekinteni. A kifejtettek irányadók megfelelően abban az esetben is, ha a szolgáltatott dolognak csak valamely része, illetőleg egyes részei nem megfelelőek, s az ezt előidéző hibát vagy hibákat jelöli meg tévesen, hiányosan vagy szakszerűtlenül a jogosult. Ha pl. a ház felvonóberendezésének a hibája miatt érvényesít a jogosult szavatossági igényt, s a hiba okaként a motor nem megfelelő voltára hivatkozik, utóbb pedig kiderül, hogy valójában a felvonóberendezés valamely más részének hibája idézte elő a nem kielégítő működést, ilyenkor a felvonóberendezésre vonatkozóan nem lehet elkésettnek tekinteni a szavatossági igény érvényesítését akkor sem, ha csak utóbb derült ki a berendezés nem megfelelő működésének valódi oka. Ha viszont a jogosult a szolgáltatott dolognak a megjelölt kellékhiány szempontjából egymástól elkülönülő (össze nem függő) részei közül egyikkel vagy másikkal kapcsolatban érvényesít szavatossági igényt, az egyik ilyen dologrészre vonatkozóan kellő időben történő igényérvényesítéssel nem tekinthető érvényesítettnek a szavatossági igény más dologrészek tekintetében. Ha pl. a ház felvonóberendezésének hibája miatt kellő időben szavatossági igényt érvényesítenek, nem lehet egyben érvényesítettnek tekinteni a ház fűtőberendezésének hibája miatt támasztható szavatossági igényt. V. A Ptk. 311. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a szerződés 199