Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

körülményei nincsenek biztosítva. Ha a kötelezett teljesítése azért válik lehetet­lenné, mert a jogosult e feltételeket nem biztosította, ennek jogkövetkezményeiért a jogosultat terheli a felelősség [Ptk. 277. § (2) bek., 312. § (3) bek., 318. § (1) bek., 339. § (1) bek.]. (P. törv. III. 20 68111983. sz., BH 1984/7. sz. 272.) 1.7. A szerződésszegés 164. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a termelési és elosztási viszonyok körében a legkülönfélébb szükségletek kielégítésére kötött szerződéseket meg­felelően teljesítsék. Ez szolgálja többek között a szerződések gazdaságot szer­vező szerepét, a minőségvédelmet, valamint a fogyasztók érdekeinek védelmét. Nagy jelentőségű ezért, hogy — a szerződésszegések elleni fellépés körében — a bíróságok a rendeltetésüket betöltő módon alkalmazzák a szerződések hibás teljesítése folytán keletkező jogok érvényesítésére vonatkozó szabályokat. Polgári Törvénykönyvünknek a hibás teljesítéssel kapcsolatos korábbi sza­bályai helyébe — a társadalmi-gazdasági fejlődés során szerzett tapasztalatok felhasználásával — az 1977. évi IV. törvénnyel megállapított új szabályozás lépett, amely az előzőnél korszerűbben és egységesen állapítja meg a hibás telje­sítésből eredő jogok érvényesítésének határidőit. E szabályozással kapcsolatban a jogalkalmazás során vitás kérdések merültek fel. Ezért a bírósági gyakorlat egységének és helyes irányú fejlődésének biztosítása érdekében a Legfelsőbb Bíróság — az Alkotmány 47. §-ában meghatározott jogkörében — az alábbi elvi döntést hozta. I. A szerződésen alapuló szolgáltatás jogosultjának a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell győződnie arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. Hibás teljesítés esetén a jogosult a szavatossági jogait a törvényben erre meg­határozott elévülési határidőn belül az elévülés általános szabályai szerint érvé­nyesítheti. II. Ha a szavatossági igény a szolgáltatott dolog hibájának későbbi időszakban való jelentkezése folytán vagy egyéb menthető okból az elévülési határidőn belül nem volt érvényesíthető, a jogosult a szavatossági igényét az akadály megszűnésé­től számított három hónapon belül akkor is érvényesítheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból három hónapnál kevesebb idő van hátra. Megszakad az elévülés és újból kezdődik az elévülési idő, ha a jogosult a sza­vatossági igényét — még az elévülési határidő lejárta előtt — írásban közli a kö­telezettel, továbbá ha a felek a hibás teljesítéssel kapcsolatos jogvitájukat meg­egyezéssel rendezik, vagy pedig a kötelezett a jogosult követelését telismeri. Ha a felek megegyezése vagy az elismerés a kellékszavatosság alapján fenn­álló kötelezettség teljesítésére határidőt is tartalmaz, az elévülés a határidő le­járta után kezdődik. Az elévülés nyugvása vagy megszakadása folytán még rendelkezésre álló határ­idő elteltéig a szavatossági igény akkor is érvényesíthető bírósági úton, ha külön­ben a jogvesztő határidő már eltelt volna. III. A hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítésére nem vonatkoznak a szavatossági jogok érvényesítésére megszabott határidők. Az ilyen igényt az általános elévülési időn belül lehet érvényesíteni. IV. A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt kellő időben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a keresetlevélben megjelölt kellék­195

Next

/
Oldalképek
Tartalom