Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

követelés jogalapja szempontjából nem azt kell tisztáznia, hogy a szerződés elvonta-e harmadik személy igényének kielégítési alapját, hanem azt, hogy az alperes milyen feltételekkel, ingyenesen vagy visszterhesen szerezte meg a felperestől az ingatlant. Az új vevő rosszhiszeműségére a perben nincs adat. Nyilván erre tekintettel tartotta fenn a felperes eredeti keresetét az alperessel szemben a bíróság felhívása és az ügyészi indítvány ellenére is. Ilyen körülmények között a bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a felperes által előterjesztett keresetnek megfelelően tisztázza azt, hogy az alperes milyen áron adta el az ingatlant, és az eladási ár megfelelt-e az ingatlan forgalmi értékének. A törvényességi óvás helyesen utal arra, hogy az ingyenességet a felek viszonylatában nem lehet vélelmezni. Az első fokú bíróság által felhívott Ptk. 203. §-ának (2) bekezdése akkor kerülhetne alkalmazásra, ha a felperes hitelezője lépne fel a felek ellen a szerződés viszonylagos hatálytalanságának megállapítása végett azért, mert a szerződés igényének kielégítési alapját egészben vagy részben elvonta. A fentiekből kitűnően azonban a pernek nem ez a tárgya. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek az óvással érintett rendelkezését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. töm. II. 20 972/1983. sz., BH 1984111. sz. 446.) 157. A felek szerződését módosító megállapodás érvénytelensége esetén az eredeti állapot helyreállításaként az érvénytelenséget okozó Jelet az eredeti szerződésből fakadó — módosítás hiányában esedékessé váló — szolgáltatás teljesítésére lehet kötelezni [Ptk. 237. § (1) bek., 235. § (1) bek., 7. sz. Irányelv 4. pontja]. A felperes Lada 1300 típusú személygépkocsit rendelt meg az alperestől, aki a megrendelést a 15 629/Budapest sorszám alatt visszaigazolta és teljesítési határidőként az 1979. évet jelölte meg. 1979 őszén az alperes felajánlotta, hogy soron kívül ún. kis hibás gépkocsit átad a felperesnek megfelelő árleszállítás mellett. A felek megegyezése alapján a felperes 1979. október 4-én 110 800 forintért átvette a PT 44-41 forg. rendszámú személygépkocsit. Az újkori 114 000 forintos vételár helyett az alperes a következő — az átadás előtt kijavított — hibákra tekintettel csökkentette a vételárat 3200 forinttal: a hűtő díszrácsa alatti lemez, a jobb oldali hátsó ajtó horpadása és sérülése, a hátfal horpadása, festés sérülése és a hátsó lökhárító deformálódása. A gépkocsi használata során a felperes észlelte, hogy a gépkocsinak a szerződéskötéskor a fentieken túlmenő hibái is lehettek. Erre vonatkozóan szakvéleményt szerzett be, majd 1980. szeptember 29-én az alperestől a gépkocsi cseréjét kérte. Az alperes beszerezte a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet véleményét, amely megállapította, hogy a felperes minőségi kifogása műszakilag alapos: a gépkocsi teljes belső felületének mintegy 80%-a újrafényezett. A festékleválások a kijavított, újrafényezett felületen találhatók, ahol a fényezés alatt több mm vastagságú kittrétegek vannak helyenként. A felek között a tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a felperes az 1981. szeptember 17-én benyújtott keresetlevelében az alperes kötelezését kérte a személygépkocsi kicserélésére. Az első fokú eljárás során a felperes a keresetét módosította: megtévesztés címén megtámadta az 1979. október 4-én létrejött szerződést, és az eredeti állapot helyreállítását, valamint az alperes arra való kötelezését kérte, 185