Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

ügyleti megtámadásra vonatkozó rendelkezések az irányadók [Ptk. 210. §, PK350.SZ.J. (P. törv. II. 20 102/1984. sz., BH 198512. sz. 59.) 154. 7. Ha a megállapodáshoz hatósági engedélyre volt szükség, az abból fakadó jogvita eldöntése előtt tisztázni kell, hogy a felek az engedélyt megkapták-e. Annak hiányában ugyanis a felek megállapodására az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni [Ptk. 215. § (3) bek., 273. §, 238. §]. II. A sértettnek a büntető eljárásban érvényesített kárigénye csak annyiban ítélt dolog, amennyiben elbírálásra is került [Pp. 229. § (1) bek., Be. 215. § (1) bek.]. (P. törv. III. 20 96111982. sz., BH 198413. sz., 102.) 1.3. Semmisség és megtámadhatóság 155. ^ /. A szerződéskötés előtti helyzet visszaállítása azt jelenti, hogy mindegyik fél köteles kiadni mindazt, amihez az érvénytelen szerződés alapján jutott. Mindkét fél a kapott szolgáltatás vagy más vagyoni előny természetben vagy értékben való visszatérítésére köteles [Ptk. 237. § (1) bek., PK 32. sz.]. II. A felelős őrző felelősségét a kártérítési felelősség általános érvényű szabályának alkalmazásával kell elbírálni. Ebből a szempontból jelentősége van annak is, hogy a másik fél a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [Ptk. 196—197., 339. §, 340. §]. (P. törv. I. 21 084/1983. sz., BH 1984/12. sz. 491.) 156. Színlelt adásvételi szerződés esetén tisztázandó körülmények, ha az eredeti állapot visszaállítására nincs lehetőség [Ptk. 237. § (2) bek.]. II. Ha az ügyész és a fél perbeli cselekményei (nyilatkozatai, kérelmei stb.) eltérnek, azokat a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha ügyész és a fél perbeli nyilatkozatai a keresetnek az ügyész által történt felemelése tekintetében térnek el egymástól [Pp. 49.§ (4) bek., XXVII. sz. PED]. A peres felek 1980 augusztusában létesítettek élettársi kapcsolatot. A közös gazdálkodás megkezdésekor a felperes és különváltan élő házastársa 90 000 forintot meghaladó összeggel tartozott S. L-nak. A házastársak egyetemleges kötelezettsége alapján a követelés végrehajtása során 94 305 forint erejéig végrehajtási jogot jegyeztek be a felperes tulajdonában volt külterületi ingatlanra. A bejegyzést követően a felperes 1981. január 13-án élettársával, az alperessel adásvételi szerződést kötött a végrehajtási joggal terhelt ingatlanra. A szerződés írásbafoglalt tartalma szerint az ingatlan tulajdonjogát 48 000 forint kifizetett vételár ellenében a felperes átengedte az alperesnek. Az illetékkiszabásra bemutatott szerződés alapján a földhivatal a tulajdonjogot — vétel jogcímén — az alperes javára bejegyezte, a végrehajtási jogot pedig a későbbiekben törölte. A felek között az élettársi kapcsolat 1981 novemberében megszakadt. Az alperes a nevére került ingatlant az 1982. március 19-én kelt adásvételi szerződéssel eladta. A felperes keresetében az élettársi közös vagyon megszüntetését és ennek keretében annak megállapítását kérte, hogy az alperessel az ingatlanra kötött 183