Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

ciós oka van: a két sebességváltó beépítése önmagában megnöveli azt. Ugyanakkor a magasabb fogyasztást tovább növelheti az is, hogy a motor elhasznált állapotban van. Erről azonban a szakértő nem tudott meggyőződni, mert a motort nem tudták beindítani. Ilyen előzmények után keresetében most már a felperes kérte a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítását. Előadása szerint az üzemanyagfogyasztással kapcsolatos tévedését az alperes okozta, ezért szerződési nyilatkozatát megtámadja [Ptk. 210. § (1) bek.]. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy valós adatokat közölt a felperessel, nála a fogyasztás valóban 16—18 1/100 km volt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a felperes csak az őszi munkák elvégzése után támadta meg a szerződési nyilatkozatot. A bíróság Sz. A-t igazságügyi szakértőként idézte és hallgatta meg a tárgyaláson. A szakértő a korábbi szakvéleményét kiegészítette: ezzel a konstrukcióval a jármű legkisebb fogasztása 100 km-enként 30 liter üzemanyag. A fogyasztást még az is növelheti, hogy ez a motor legalább 16 éves. További kedvezőtlen tényezők is szerepet játszhatnak, így a terhelése, a gumik állapota és légkörnyomása. A szakértő a hengerfej-tömítésnél és a gyertyáknál túlterhelésre utaló nyomot nem talált. Úgy nyilatkozott, hogy az adott konstrukció (a két sebességváltó alkalmazása) esetén a magas fogyasztás köztudott, ennek ismerete különösebb szakismeretet nem igényel. A felperes által végzett javításokat és az általa folytatott használatot úgy értékelte, hogy azok kiegyenlítik egymást. A forgalmi értékre a szakértő nem tudott megalapozott véleményt adni, már a magánszakértői véleményben rögzítette, hogy a jármű egyedi jellegére tekintettel „kialakult gyakorlat nincs". Az összeépített fődarabok és a jármű „célszerűsége" alapján 32—36 000 forint értéket jelölt meg azzal, hogy ezek között a határok között minden összeg reálisnak fogadható el. Arra is rámutatott, hogy ha a jármű valóban csak 16—18 liter üzemanyagot fogyasztana, az értéke 40—42 000 forintra módosulna. Az első fokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 2000 forint perköltséget. Az ítélet indokolása szerint két sebességváltó alkalmazásakora jármű magas üzemanyag-fogyasztása természetes, annak ismerete nem igényel különösebb szakismeretet. A jármű forgalmi értéke éppen a nagy fogyasztás miatt 32—36 000 forint között van. Az indokolás rámutatott arra is, hogy azután vált a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná, miután a felperes az őszi munkákat elvégezte. A másodfokú bíróság ítéletével az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 800 forint fellebbezési perköltséget. A megyei bíróság az ítéletének indokolásában lényegében megismételte az első fokú bíróság ítéletének az elvárható ismeretekkel kapcsolatban írt indokait, és ezek alapján megállapította, hogy a felperes alaptalanul hivatkozik a Ptk. 210. §-ának (1) bekezdésére. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 210. §-ának (1) bekezdése szerint, aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Az igazságügyi szakértői véleményből megállapítható, hogy az adott konstrukció mellett ennek a járműnek a fogyasztása az adásvételkor és azt megelőzően nem lehetett kevesebb 30 liternél 100 km-enként. A motor állapota, életkora és az egyéb tényezők ezt a fogyasztást csak növelhették. A szakértő szerint köztu181