Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

megállapítani, hogy a peres felek ingatlanait elválasztó régi kerítés és az alperes által létesített új kerítés vonalai megegyeznek-e, vagy pedig eltérés mutatkozik a két kerítés helye között. Ez utóbbi esetben a birtokháborítás ténye akkor is fennáll, ha az új kerítés a telkeket elválasztó határvonal meghatározásával kapcsolatos ún. hibahatáron belül van, mert az alperes önkényesen nem volt jogosult a régi kerítés helyét megváltoztatni. Az ún. hibahatár lehetősége ugyanis önmagában nem jogosít fel senkit arra, hogy a kerítést a szomszéd felé kitolja, és ezt az eljárást nem menti az, hogy a kerítés még így is az ún. hibahatáron belül van. Ami viszont a jogkérdést illeti, meg kell állapítani, hogy az új kerítés pontosan megfelel-e az eredeti térképnek. A PK 430. számú állásfoglalás szerint ugyanis ha vitássá válik a földrészletek közötti határvonal természetbeni helye, azt a bíróságnak az ingatlannyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak megfelelően kell meghatároznia. A felperes 80 cm széles terület tekintetében sérelmezett birtokháborítást, és az előadásából, valamint abból, hogy a perindítást megelőzően a földhivatalhoz fordult az új nyilvántartási térképnek a 4/1980. (I. 25.) MÉM sz. rendelet 3. §-ának (6) bekezdése alapján való kiigazítása iránt, az következik, hogy az új térképet hibásnak tartja. Minthogy a felperes a térképpel kapcsolatos sérelmének orvoslását a földhivatalnál eredménytelenül kísérelte meg, az alperes által el nem ismert igényét a bíróságnál keresettel érvényesítheti [PK 430. sz. állásfoglalás III. pont, 1972. évi 31. sz. tvr. 30. § (1) bek. c) pont]. A bíróságnak erre a jogára felperest a Pp. 146. §-ának (3) bekezdésére tekintettel figyelmeztetnie kellett volna. A kiigazítási kérelmét másodfokon elutasító megyei földhivatali határozatból kitűnően ugyanis az egységes ingatlannyilvántartás szerkesztése előtt érvényben volt nyilvántartási szelvényen ábrázolt térképi vonalak és az új térképen feltüntetett határvonalak között „bizonyos nagyságrendű" eltérés van a felperesi ingatlan rovására. Az ingatlannyilvántartás szerkesztése a tulajdoni viszonyokban nem eredményezhet változást, s mint arra az állásfoglalás rámutat: a helyes térképi határvonalnak a bíróság által történő megállapításához nincs szükség az építésügyi telekalakítási engedélyre. Ha a valóságos tulajdoni viszonyoknak megfelelő határvonal megállapítható, a térkép kiigazítását a bíróság akkor is elrendelheti, ha az eltérés a földmérési hibahatáron aluli. A felperesnek a térkép kiigazítása iránti keresetindítási jogára való figyelmeztetés azért is szükséges lett volna, mert az ilyen irányú keresetindítás esetén a bíróság nemcsak az új térkép szerinti birtoklást, hanem a valóságos tulajdoni viszonyoknak megfelelő határvonalat is vizsgálhatta volna, és ahhoz képest foglalhatott volna állást a birtokháborítás kérdésében. Ha a valóságos tulajdoni viszonyoknak egyébként megfelelő határvonal pontosan nem, hanem csak az úgynevezett földmérési hibahatáron (megengedett eltérésen) belül tűzhető ki, a bíróságnak kell megállapítania a határvonal helyét, és ennek megfelelően kell rendeznie a felek birtoklási viszonyait. Ilyenkor a békés birtoklásban megzavart fél jogszerű birtoklását vélelmezni kell, őt birtokvédelem illeti meg és igényelheti a megzavart birtokállapot helyreállítását [Ptk. 192. § (3) bek., 188. § (1) bek.]. Ebben az esetben jelentősége van annak is, hogy hol húzódott az alperes által kivágott sövény. Erre támpontot adhat a sövény megmaradt része. 153