Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

kérő a megállapított kártalanítási összeget a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésétől számított hatvan nap alatt köteles kifizetni. E határidő elteltétől a 21/1976. (IX. 5.) PM számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint évi 5%-os késedelmi kamatot kell fizetnie. A Legfelsőbb Bíróság PK 25. számú állásfoglalásának a) pontja szerint ugyanez a kamatfizetési kötelezettség terheli a kisajátítást kérőt a bíróság által megítélt többletkártalanítás tekintetében is. A késedelmi kamat az idegen pénzösszeg használatának az ellenértéke. Azért jár, mert a kötelezett időben nem teljesít, a jogosult pénzét a teljesítési határidő lejárta után is felhasználja. Ennek a jogi természetére tekintettel nyilvánvaló, hogy nem a kisajátított ingatlan elmaradt termésének az értékét hivatott pótolni. Mindezekből következően a megyei bíróság ezzel ellentétes álláspontja téves. A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése értelmében a jogerős ítéletnek a törvényességi óvással érintett rendelkezését hatályon kívül helyezte az azzal értelemszerűen összefüggő kereseti illeték viselésére vonatkozó rendelkezésre is kiterjedően, s annak helyébe — a rendelkezésre álló peradatok alapján — a felhívott jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő döntést hozott. így helyben hagyta az első fokú bíróságnak azt a rendelkezését, amellyel a III. r. felperes részére 78 823 forintot ítélt meg, továbbá a kereseti illetékből a felperesek egyetemlegesen 7528 forintot, az alperes pedig 10 750 forintot köteles megfizetni. (P. törv. I. 20 62911983. sz., BH 1984110. sz. 400.) 122. A kisajátítási kártalanítás összegének megállapításánál a közmű létesítési költségeihez történő hozzájárulásnak minősül a közmű építésével kapcsolatban végzett jelentősebb értékű társadalmi munka [Ptk. 177. § (2) bek., 1976. évi 24. sz. tvr. 9.§ (5) bek.]. (P. törv. I. 20 71511982. sz., BH 1983/7. sz. 277.) 123. /. A kisajátítási kártalanítási összeg megállapításánál nem lehet helye az egymás melletti ugyanazon tulajdonosok tulajdonában levő ingatlanok egybefoglalásának és egységes értékelésének (Ptk. 178. §. 1976. évi 24. sz. tvr. 8—11. §). 11. A kötelmi jogosult érvényesítheti a kisajátítást kérővel szemben a még ki nem fizetett vagy az államigazgatási határozatban megállapított összeget meghaladó kártalanítási igényét. Ez utóbbi esetben azonban az igény érvényesítésének az is f eltétele, hogy a tulajdonos a kötelmi jogosultnak az ingatlanra vonatkozó igényeit elismerje [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 14. § (1) bek., PK 26. sz.]. Az alperes kérelmére a megyei tanács vb járási hivatalának igazgatási osztálya kisajátította a felperesek és perben nem álló tulajdonostársaik közös tulajdonában levő perbeli ingatlanokat, illetőleg azok egy részét. így teljes terjedelmében kisajátították az 587/1. hrsz. és az 588/1. hrsz. ingatlanokat, az 587/2. hrsz. ingatlanból 746 m2, az 588/2 hrsz. ingatlanból pedig 787 m2 területű ingatlanrészt. Az ingatlannyilvántartás szerint négy önálló földrészletként tartott ingatlanból összesen tehát 1688 m2 került kisajátításra, amelyért az államigazgatási hatóság 20 000 forint kártalanítást állapított meg. A felperesek — miután az eljáró bíró tájékoztatta őket a perindítás lehetőségéről — úgy nyilatkoztak, hogy Sz. P. örökösei ellen nem kívánnak pert indítani, s keresetüket módosítva azt kérték, hogy a bíróság az általuk elfogadott szakértői vélemény alapján a 64/352 tulajdoni hányadra eső kártalanítási összeg levonása után fennmaradó 32 728 forintot ítélje meg részükre, illetőleg ilyen összeg megfizetésére kötelezze az alperest. 133