Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

6. A kisajátítás 116. /. A tulajdonosnak a kisajátított ingatlanért megfelelő kártalanítást kell kapnia, amelynek összegét a jogszabályban meghatározott tényezők együttes mérlegelésével kell megállapítani. Ennek során a bíróságnak arra is figyelemmel kell lennie, hogy azonos adottságú ingatlanok kisajátításáért járó kártalanítás összegének kiszámításánál azonos elvek érvényesüljenek (Ptk. 177., 178. §. 1976. évi 24. sz. tvr. 2., 8., 10. §). II. A bíróság nincs elzárva attól, hogy az államigazgatási eljárásban beszerzett szakértői véleményt is felhasználja. Amennyiben arra mint bizonyítékra a felek bármelyike igényt alapít, a bíróságnak részletes indokát kell adnia annak, hogy miért mellőzi a bírósági eljárásban beszerzett szakértői véleményt [Pp. 6. §, 206. § (1) bek., 221. § (1) bek.]. (P. törv. I. 20 29311984. sz., BH 1984/11. sz. 445.) 117. A kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével megszűnik a volt tulajdonos és a bérlő közötti jogviszony. A bérlőnek az ezt követő időben történő halála már nem hat ki a kettőjük jogviszonyára. A bérlő halála kizárólag a kisajátítást kérő és a bérlő közötti jogviszonyban hoz változást annyiban, hogy ha a bérlő halála után nem maradt olyan személy, aki a bérleti jogviszony folytatására jogosult, a kisajátítást kérőnek a cserelakás biztosítási kötelezettsége megszűnik [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 6. §, 10. § (2) bek., 15. § (4) bek.]. A kerületi tanács vb igazgatási osztálya az 1982. november 10-én kelt határozatával az alperes kérelmére kisajátította a felperes tulajdonában volt ingatlant. A 2092. számú tulajdoni lapon nyilvántartott 71 972. hrsz. alatti házas ingatlanban két lakás volt, az egyikben a felperes lakott. Ez a lakás kétszobás komfortos 78,9 m2 alapterületű. A melléképületben levő kisebb alapterületű egyszobás félkomfortos lakást bérlő használta. A felperes nem tartott igényt cserelakásra. B. K. bérlő a kisajátítási eljárásban cserelakást kért. Erre tekintettel az igazgatási osztály az ingatlan részben beköltözhető értéke címén 760 000 forint kártalanítást állapított meg a felperes részére. A felek kisajátítási határozat elleni fellebbezési jogukról lemondtak. A határozatot a felperes képviselője 1982. november 24-én vette át. A felperes az 1982. december 23-án beadott keresetlevelében a kártalanítás felemelését kérte azzal az indokkal, hogy a kisajátított ingatlan részben beköltözhető állapotban, a kisebbik lakás lakottsága mellett 1 300 000 forint értékű. Ennek megfelelően 540 000 forint többletkártalanítás fizetésére kérte kötelezni az alperest. B. K. bérlő a cserelakás kiutalása előtt 1983. január 28-án elhunyt. Ezért a felperes kérte az államigazgatási határozat felülvizsgálatát. A Fővárosi Tanács V. B. Igazgatási Osztálya az 1983. április 11-én kelt határozatával elutasította a kérelmet. A felperes az első tárgyaláson a keresetét azzal a kiegészítéssel tartotta fenn, hogy a beköltözhető értéknek megfelelő kártalanítás megállapítását kérte. Áz első fokú bíróság az ítéletével a felperes részére az államigazgatási határozattal megállapított összegen felül 500 000 forint kártalanítást ítélt meg, miután a perben kirendelt szakértő az ingatlant beköltözhető állapotban 1 260 000 forintra értékelte. A kerületi bíróság a beköltözhető értékkel történő kártalanítást azzal indokolta, hogy a bérlő halála miatt az alperesnek nem kellett csere128