Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

közúttal megfelelően összekötött, éppen ezért szolgalom alapítására jogszabályi lehetőség nincs. Az első fokú bíróság helyszíni szemle után részben megalapozottnak találta a keresetet. Az alperesek ingatlanát az október 1. és március 31. közötti idő­szakban gyalogos átjárási szolgalommal terhelte, kijelölve az 1 m széles út ve­zetési vonalát, az előbbieket meghaladó keresetet elutasította. Az ítélet indo­kolásában rögzítette, hogy a felperesek ingatlana közúttal határos ugyan, a bíróság személyes tapasztalatai szerint azonban a lakóházhoz vezető lépcső a téli időszakban szinte járhatatlan. A kereset részbeni elutasítását azzal indokolta, hogy a szolgalmi jog alapí­tásakor kényelmi szempontok figyelembe nem vehetők. Az ítélet ellen az alperesek nyújtottak be fellebbezést, annak megváltoz­tatását és a kereset elutasítását kérve. A felperesek az első fokú ítélet helyben hagyását kérték. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet el­utasította. Álláspontja szerint a Ptk. 167. §-ában foglaltak szerinti jogszabályon alapuló szolgalmi jog megállapítására nincs törvényi lehetőség, mivel az ingat­lan a „nyél" részen közvetlenül összeköttetésben van az Endrődi Sándor utcá­val, amely nem vitásan megfelelő közút. Utalt továbbá arra is, hogy a peres felek jogvitái életszerű rendezésének követelménye nem nyújt lehetőséget a jog­szabályok rendelkezéseivel ellentétes döntésre. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az eljárt bíróságok helyesen állapították meg a tényállást akként, hogy a fel­peresi ingatlan a nyeles részén közvetlenül érintkezik az Endrődi Sándor utcá­val, amely megfelelő közút. A másodfokú bíróság tévesen és megalapozatlanul utasította el a keresetet azon a címen, hogy a Ptk. 167. §-a szerinti feltételek nem állnak fenn. A Ptk-n alapuló szolgalom ugyanis nemcsak akkor keletkez­het, ha az ingatlan nincs összekötve közúttal, vagy az a közlekedésre nem al­kalmas. Az ítélkezési gyakorlat szerint törvényen alapuló szolgalom keletkezik akkor is, ha az egyébként megfelelő közútról az ingatlanra való bejárás nem lehetséges vagy — a szolgalommal való megterhelés által okozott kárhoz ké­pest — a bejárás csak túlzottan nagy nehézséggel, aránytalanul súlyos költsé­gekkel oldható meg. Másfelől viszont az a körülmény, amely szerint valamely közút esős időben vagy télen talajának minősége miatt nehezen járható, még nem jelenti azt, hogy a mellette levő ingatlan nincs megfelelő közúttal összekötve. Továbbá a tulaj­donos azt sem követelheti, hogy ingatlanának a közúttól nehezen megköze­líthető részére a szomszédok tegyék lehetővé az átjárást. Nem az a célja a tör­vényen alapuló szolgalomnak, hogy a tulajdonos saját ingatlanát a legrövidebb, részére legkedvezőbb módon közelítse meg. Végül figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szolgalmi jog létesítése — a „szol­gáló" telek nyilvánvaló értékcsökkenésén túl — ténylegesen mennyire sérti a „szolgáló" telek tulajdonosainak (használóinak) méltányos érdekeit. A bíróságoknak tehát az ütköző érdekek összemérése útján a jelen perben azt kellett volna vizsgálniuk, hogy a felperesek számára a bejárás jelenleg milyen nehézséggel jár, ehhez képest a szolgalom mekkora érdeksérelmet jelentene az alperesek számára, végül pedig ez utóbbihoz képest az akadálytalan közlekedés kialakítása a felperesi ingatlanon milyen költséggel oldható meg. Az első fokú bíróság a helyszíni szemle tapasztalatai alapján megállapította, hogy a téli időszakban a lépcsősoron keresztül „a felperesi ingatlan elhagyása 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom