Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

közúttal megfelelően összekötött, éppen ezért szolgalom alapítására jogszabályi lehetőség nincs. Az első fokú bíróság helyszíni szemle után részben megalapozottnak találta a keresetet. Az alperesek ingatlanát az október 1. és március 31. közötti időszakban gyalogos átjárási szolgalommal terhelte, kijelölve az 1 m széles út vezetési vonalát, az előbbieket meghaladó keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában rögzítette, hogy a felperesek ingatlana közúttal határos ugyan, a bíróság személyes tapasztalatai szerint azonban a lakóházhoz vezető lépcső a téli időszakban szinte járhatatlan. A kereset részbeni elutasítását azzal indokolta, hogy a szolgalmi jog alapításakor kényelmi szempontok figyelembe nem vehetők. Az ítélet ellen az alperesek nyújtottak be fellebbezést, annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérve. A felperesek az első fokú ítélet helyben hagyását kérték. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a Ptk. 167. §-ában foglaltak szerinti jogszabályon alapuló szolgalmi jog megállapítására nincs törvényi lehetőség, mivel az ingatlan a „nyél" részen közvetlenül összeköttetésben van az Endrődi Sándor utcával, amely nem vitásan megfelelő közút. Utalt továbbá arra is, hogy a peres felek jogvitái életszerű rendezésének követelménye nem nyújt lehetőséget a jogszabályok rendelkezéseivel ellentétes döntésre. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az eljárt bíróságok helyesen állapították meg a tényállást akként, hogy a felperesi ingatlan a nyeles részén közvetlenül érintkezik az Endrődi Sándor utcával, amely megfelelő közút. A másodfokú bíróság tévesen és megalapozatlanul utasította el a keresetet azon a címen, hogy a Ptk. 167. §-a szerinti feltételek nem állnak fenn. A Ptk-n alapuló szolgalom ugyanis nemcsak akkor keletkezhet, ha az ingatlan nincs összekötve közúttal, vagy az a közlekedésre nem alkalmas. Az ítélkezési gyakorlat szerint törvényen alapuló szolgalom keletkezik akkor is, ha az egyébként megfelelő közútról az ingatlanra való bejárás nem lehetséges vagy — a szolgalommal való megterhelés által okozott kárhoz képest — a bejárás csak túlzottan nagy nehézséggel, aránytalanul súlyos költségekkel oldható meg. Másfelől viszont az a körülmény, amely szerint valamely közút esős időben vagy télen talajának minősége miatt nehezen járható, még nem jelenti azt, hogy a mellette levő ingatlan nincs megfelelő közúttal összekötve. Továbbá a tulajdonos azt sem követelheti, hogy ingatlanának a közúttól nehezen megközelíthető részére a szomszédok tegyék lehetővé az átjárást. Nem az a célja a törvényen alapuló szolgalomnak, hogy a tulajdonos saját ingatlanát a legrövidebb, részére legkedvezőbb módon közelítse meg. Végül figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szolgalmi jog létesítése — a „szolgáló" telek nyilvánvaló értékcsökkenésén túl — ténylegesen mennyire sérti a „szolgáló" telek tulajdonosainak (használóinak) méltányos érdekeit. A bíróságoknak tehát az ütköző érdekek összemérése útján a jelen perben azt kellett volna vizsgálniuk, hogy a felperesek számára a bejárás jelenleg milyen nehézséggel jár, ehhez képest a szolgalom mekkora érdeksérelmet jelentene az alperesek számára, végül pedig ez utóbbihoz képest az akadálytalan közlekedés kialakítása a felperesi ingatlanon milyen költséggel oldható meg. Az első fokú bíróság a helyszíni szemle tapasztalatai alapján megállapította, hogy a téli időszakban a lépcsősoron keresztül „a felperesi ingatlan elhagyása 126