Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

A m-i — az alperes haszonélvezeti jogával terhelt — zártkert, kert, épület elnevezésű, 5956 m2 térmértékű ingatlan a felperes tulajdona. Az ingatlant az alperestől — haszonélvezetével terhelten — az 1967. május 9-én kelt adásvételi szerződéssel a felperes — időközben elvált — felesége vásá­rolta meg. Az alperesnek testvére a felperes, aki a házasságának a felbontása és a házastársi vagyon megosztása után az ingatlan tulajdonosa lett. A lakóépületet — és 1972. évig az egész ingatlant — az alperes használta. A felperes az alperes tudtával a terület alsó, a ház felé eső részén mintegy 6000 forint értékű szőlőt és gyümölcsfát telepített. 1973-ban a felek között a viszony megromlott. A felperes ekkor a növények gondozásával felhagyott. Ezt az alperes — magas kora miatt — előbb felesműveléssel próbálta biztosí­tani, utóbb azonban már csak a felnövő gazt kaszáltatta le. A felperes keresete a haszonélvezeti jog megszüntetésére és 23 000 forint kár megtérítésére irányult. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a gyümölcsfák ter­mésének értékesítésével megélhetését részben biztosítani tudja. Az első fokú bíróság az ingatlanon az alperes javára biztosított haszonélve­zeti jogot 1982. február 1-től kezdődően úgy módosította, hogy a haszonélveze­tet a kb. 1600 négyszögöl kiterjedésű szőlőre és gyümölcsösre nézve megszün­tette, egyben ugyanezen időponttól a felperest az alperes haláláig havi 200 fo­rint járadék megfizetésére kötelezte, míg a lakóházon, az ahhoz vezető úton és a lakóépület mellett földieperrel, málnabokorral, virágággyal, szőlőlugassal hasznosított területen az alperes haszonélvezeti jogát nem érintette, ezt meg­haladóan pedig a keresetet elutasította. Az első fokú bíróság — fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett — ítéleté­nek indokolása szerint a haszonélvezetre jogosult alperes a mezőgazdasági terü­let művelésére — koránál fogva — képtelen, anyagi helyzete pedig a mással való megműveltetését sem teszi lehetővé. Ilyen körülmények között a kultúrnövé­nyek a gondozás hiánya miatt tönkremennek, s az ingatlan tovább értéktelene­dik. Mindezek figyelembevételével a bíróság az alperes javára a szerződésben biztosított haszonélvezeti jogot a Ptk. 241. §-a alapján akként korlátozta, hogy a mezőgazdasági területre nézve az alperes haszonélvezetét megszüntette. A ha­szonélvezeti jog részbeni megszüntetésével az alperes hasznot hajtó gyümölcs­szedés jogától esett el, ezért a járásbíróság az alperes javára évi 2400 forint já­radék megítélését találta indokoltnak, míg a felperes kártérítés iránti keresetét az alperes jogellenes magatartásának hiányában elutasította. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. /. A periratoknál levő adásvételi szerződésből megállapítható, hogy az alperes az 1967. május 9-én kelt — a felperes volt feleségével kötött — adásvételi szer­ződésben a saját részére a perbeli ingatlanon haszonélvezeti jogot biztosított. A Ptk. 157. §-ának (1) bekezdése szerint a jogosult haszonélvezeti jogánál fogva a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használ­hatja és hasznait szedheti. A (3) bekezdés a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül biztosítja a haszonélvezeti jog fennmaradá­sát. A haszonélvezet tartós jogviszony ugyan, a bíróság azonban annak szerző­désben megállapított tartalmát és időtartamát nem módosíthatja. Tévedett ezért a járásbíróság, amikor az adásvételi szerződésben az alperes javára kikötött holtigtartó haszonélvezeti jogot a Ptk. 241. §-a alapján módosította. //. A Ptk. 161. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a haszonélvező a dolgot ren­124

Next

/
Oldalképek
Tartalom